Diplomáciai körökből származó értesülések szerint viszont a nyolc résztvevő vállalat vonakodik a határidő betartásától, mivel nem akarják magukra vállalni a ki nem próbált technológiában rejlő kockázatokat. A négymilliárd eurós tervet tehát vagy fel kell adni, vagy az adófizetők pénzéből kell finanszírozni.

A Galileo-program célja egy polgári hasznosítású, világméretű műholdas rádiónavigációs rendszer létrehozása, amely helymeghatározáson alapuló szolgáltatásokat nyújt majd. Ezeket mindenekelőtt a közlekedés, a mezőgazdaság, a környezet- és katasztrófavédelem, valamint a határvédelem területén lehetne felhasználni.A Galileo kétméteres pontossággal biztosítaná a helymeghatározást, és ezzel jelentős mértékben felülmúlná az amerikai GPS rendszert. A Galileonak 2012-ben már működnie kellene. A késlekedés már eddig is 338 millió euró többletköltséget okozott az EU-nak.

Túl optimisták voltak?

Jacques Barrot uniós közlekedési biztos (akit utoljára Demszky hozott hírbe) szerint az eredetileg tervezetten túl további 1,2 milliárd euróra lesz szükség a harminc műhold pályára állításához. Ennek finanszírozására számos tervezetet terjeszt az EU-Bizottság elé az elkövetkező két hétben. Ezekben áttekinti a rendelkezésre álló lehetőségeket - a projekt teljes feladásától kezdve annak teljes mértékben "közüzemi" üzemeltetéséig. Barrot azt a megoldást részesítené előnyben, amelyben közpénzből finanszíroznák a rendszer infrastruktúrájának kiépítését.

Az üzemeltető konzorcium tagjai lennének egyebek között az EADS, a Thales, valamint a Deutsche Telekom vezetésével alakult csoport. A projektben részt vevő egyik vállalat illetékese úgy nyilatkozott, hogy a közös vállalatot megalakították ugyan, de nem áll szándékukban olyan szerződést aláírni, amely a kivitelezési költségek kétharmadának felvállalására kötelezné őket. "Ennek egyszerűen nincsenek meg a piaci feltételei" - jelentette ki. "Túl optimisták voltunk. A legtöbb célra tökéletesen megfelel a GPS pontossága".