Gyulai Krisztina, közgazdász, az Incon-Logistic Kft. alapító-ügyvezetőjének, a precíziós szállítmányozás szakértőjének véleménycikke.
Élet a lezárások alatt
A covid idején a lezárások miatt hirtelenjében keresletcsökkenési hullám alakult ki a világban. Ennek voltak negatív és pozitív hatásai. Gondoljunk csak a történelmi mélypontra került üzemanyagárakra. Lezárások idején hova is utaztunk volna, hiszen mindenhol a zárva tábla fogadott bennünket. Ahogy elkezdődött a lazítás, a korlátozások feloldása, úgy tért vissza az élet a városokba, falvakba, szállodákba, fodrászüzletekbe, de ezzel párhuzamosan az árak is elkezdtek emelkedni. A kiesett időszaki mínuszokat pótolni kellett, a bezárással sújtott ágazatok komoly munkaerőhiánnyal álltak szemben. Nem volt könnyű újraindulni.
A lezárások alatt sokan home officeba kerültünk, vagy kényszerleállás miatt hosszabb pihenőre küldtek bennünket, így szükségleteink az otthonra, az otthoni rekreációs élményekre korlátozódtak. Fogyasztóként bennünk volt az egzisztenciális félsz, mi lesz, ha nem lesz kenyér, mi lesz, ha az üzletek ellátása akadozni fog, hogyan teremtjük meg családunknak az élethez szükséges dolgokat.
Sok mindent elkezdtünk felvásárolni, néha a pánikszerű vásárlások miatt az üzletekben üres polcok fogadtak, ha későn érkeztünk. A média, a közösségi platformok erősítették bennünk a félelmet. Fogyasztóként így sok vásárlást időben előre hoztunk, hogy elkerüljük a hiányt, vagy – mint utóbb kiderült – látens hiányt az életünkből.
Oltás jön, kovász megy
Érdekes visszagondolni arra, mik történtek a covid idején: tanultunk és megpróbáltunk kenyeret sütni, kovászt készítettünk, majd tápláltuk. Magaságyásokat építettünk, növénytermesztésbe kezdtünk kicsiben, hogy a minimális szükségleteinket és természetes kíváncsiságunkat kielégítsük. Elkezdtünk otthon sportolni, sporteszközöket, szórakoztatástechnikai cikkeket vásároltunk, lakóterünket felújítottuk, otthoni irodát alakítottunk ki. Új hobbykba kezdtünk bele, olyanokba, amiket eddig halogattunk. Féltünk a kényszerszabadságolástól, az esetleges leépítéstől, így képeztük magunkat. Közben az otthoni oktatás minden szépségével és nehézségével próbáltuk a lépést tartani.
Amilyen gyorsan jött a covid, olyan gyorsan képesek voltunk elfeledkezni róla két lezárás között. Aztán ahogy a lezárások mindig egy kicsit enyhébbek lettek, az oltások sok embernek megnyugvást és kevesebb stresszt jelentettek, elkezdtünk visszatérni a covid előtti életünkhöz. Sok kovász ekkor kezdett „meghalni”, a magaságyásokat kezdtük hanyagolni, mert azért sok munka, kis eredmény, s minek is, ha megvan az üzletek polcain? Inkább élni, nyaralni, emberek közé menni volt kedvünk. Örültünk, hogy visszakaphatjuk a korábbi életünket. Lesz oktatás, lesz újra orvosi ellátás, a világ országai újra kinyitnak. Az addig el nem költött megtakarításainkat – ha a szerencsésebb fogyasztók közé tartoztunk és egzisztenciálisan nem viselt meg bennünket annyira a covid – el szeretnénk költeni.
A covid után, lezárások között a kereslet nagyon gyorsan megugrott. Mind a cégek, mind a háztartások elkezdtek vásárolni, ami a covid közbeni alacsony kapacitásra beállt szintek miatt sokszor hosszú szállítási határidőt jelentenek. Vevőként tapasztalhatjuk, hogy a megrendelt termékeknél sok esetben egyszerűen készlethiányra hivatkozva nem kapjuk meg a terméket, vagy többszöri szállítási határidő módosítást követően kapjuk meg a kívánt árut. Ha egyáltalán megkapjuk, s nem törlik közben a rendelést. Ha van is az áhított termék, azért a megszokottnál magasabb árat kell fizetnünk. Észrevehetően a korábban megszokott összegeknél jelentősebbet hagyunk ott az online és a fizikai üzlettérben.
Covidból háborúba
Alighogy felocsúdtunk a covidból, megjött a háború. Ez a helyzet még nagyobb kihívás elé állít bennünket. Keressük a helyünket a világban, de nehezen találjuk. Kevés információval bírunk a jelenlegi helyzetről, ez bizonytalanságunkat, félelmünket tovább fokozza. Látjuk, hogy az árak elszabadulnak, hiánycikké válik sok termék, rendeléseinket tovább tolják. Utazási kedvünknek újra határt szab a világban kialakuló bizonytalanság.
A hangzatos szalagcímek: élelmiszer-, energiaválság, háború, NATO, kétszámjegyű infláció mind-mind arra késztetnek, hogy készüljünk újra a bezárkózásra, a biztonsági tartalékok felhalmozására. Önellátásra való törekvésünk a covid után most újra kezd visszatérni.
