Büntetés jár annak, aki szivárványzászló-égetésre buzdít
Harmadfokon közösség elleni uszítás miatt egy év próbára bocsátotta Barcsa Turner Gábort, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjét a Győri Ítélőtábla, amiért a szervezet 2019 októberében szivárványzászló-égetésre hívott fel egy október 23-i megemlékező eseményt népszerűsítő anyagaiban.
Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!
Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság – 2025. február 26. Budapest
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom honlapján, valamint szélsőjobboldali oldalakon 2019. október 19-én és az azt követő napokban „56 lángja tovább ég” megjelöléssel egy október 23-i eseményre felhívó cikkek, bejegyzések jelentek meg, amelyek szerint az eseményen az alábbi programok várhatók: „könyvégetés, kommunisták műveinek elégetése, célbadobás Molotov-koktéllal, célbalövés kommunistákra, zászlóégetés: vörös, uniós és LMBTQP”.
A magyar igazságszolgáltatásnak 5 év kellett ahhoz, hogy jogerős döntés szülessen Fotó: Facebook
A Budapest Pride jelzése alapján a Háttér Társaság közösség tagja elleni erőszak előkészülete miatt feljelentést tett, mivel egy csoport zászlajának elégetése megfelel a közösség tagja elleni erőszak törvényi meghatározásának, hiszen olyan kihívóan közösségellenes magatartás, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen, és egy ilyen tartalmú esemény szervezése pedig előkészületnek minősül. A Fejér Megyei Rendőr-Főkapitányság a feljelentést először elutasította, de a Háttér Társaság panaszát követően az ügyészség nyomozásra utasította a rendőrséget, és 2022 júliusában közösség tagjai elleni erőszak előkészülete miatt vádat emelt. Az elsőfokú bíróság a közösség tagjai elleni erőszak helyett közösség elleni uszítást állapított meg. A másodfokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék az Alkotmánybíróság több, mint 30 évvel ezelőtt hozott döntésére hivatkozva felmentette a terheltet, figyelmen kívül hagyva, hogy az alkotmányos környezet azóta jelentősen megváltozott, az Alaptörvény IX. cikke szerint „(a) véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.”