A Győri Ítélőtábla 2024. szeptemberi, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében nemrégiben közzétett ítélete szerint ugyanakkor a közösség elleni uszítás igenis megvalósult. „A plakát szövege nem pusztán véleménynyilvánítás, hanem erőszakos cselekményekre, illetve gyűlölet gerjesztésére irányuló felhívás. (...) A szöveg kifejezetten fenyegető; a zászlóégetés nem csak a gyűlöletre, de az erőszakra uszítás megállapítására is alkalmas.” A bíróság kiemelte, hogy e megnyilvánulások meghaladják „a társadalmi vita szintjét”, a Btk-ban szabályozott büntetőjogi normába ütköznek. A bíróság kiemelte, hogy semmilyen jelentősége nincsen annak, hogy a plakáton meghirdetett események ténylegesen megvalósultak-e (a felhívás megtörtént), és annak sem, hogy a felhívást csak szélsőjobboldali oldalakon tették közzé, hiszen az interneten bárki számára elérhető volt a tartalom.
A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy LMBTQP-ként hivatkozni a csoportra már önmagában is elfogadhatatlan, a szó használata ugyanis „egyenlőség jelet tett az LMBTQ közösség és a pedofilok közé, őket egy csoportba sorolva, már negatív véleményt fogalmazott meg és gyűlölet kiváltására alkalmas kifejezést használt, hiszen a kiskorúak sérelmére szexuális bűncselekmények elkövetőit nem csak a büntető anyagi jogszabályok rendelik szigorúan büntetni, de társadalmi megítélésük is nagyon negatív”. A bíróság ezzel osztotta az ügyészség álláspontját, amely szerint az eltérő szexuális irányultságú, nemi identitású emberekre nem jellemző a pedofil jellegű bűncselekmények megvalósítása. Az ügyészség kiemelte, hogy az ilyen típusú bűncselekmények elkövetői az ügyek döntő részében a sértett szűk családi-rokoni körébe tartozik.
