A felmérés szerint a válaszadók a pénztárak előtti sorban állás és a termékek keresgetése miatt elvesztegetett időt fogalmazták meg leginkább kritikaként a diszkontokkal és más modern kereskedelmi csatornákkal szemben. A válaszokból kiderült, hogy a diszkontvásárlók a legártudatosabbak, az alacsony árak mellett a bevásárlás helyszínének közelsége és az üzlet belső strukturált kialakítása egyaránt alapja az üzletválasztási döntéseiknek. A vásárlók a diszkontok közül a legújabb láncban töltik el a legtöbb időt, és átlagosan itt a költik el a legtöbb pénzt is.

Megtervezik

A felmérés szerint a vásárlók több mint 60 százaléka megtervezi vásárlásait, még otthon bevásárló listát készít, és háromnegyedük rendszeresen átolvassa a promóciós újságokat is. A kutatás rámutatott arra is, hogy az első diszkontok megjelenéséig a hagyományos élelmiszerboltoknak - választékra, árra és boltnagyságra vonatkozóan - nem voltak alternatívái. A diszkontok megteremtették a választás lehetőségét.

Kezdetben meglepő volt a vásárlók számára a ma már megszokott nagy mennyiségű árukészlet raklapos kihelyezése. Az alacsony árak hamar kedveltek lettek: a diszkont üzletek olcsóbb alternatívát jelentettek a kis, magántulajdonban lévő, drága üzletekkel szemben, amelyek a rendszerváltás után jelentek meg nagy számban. A diszkontok nagy változáson mentek keresztül, a "diszkont" kifejezés és a hozzá tartozó bevásárlóhely jelentése is folyamatosan változik: először csak az olcsó termékeket, ma már minőséget is jelentenek.

Vonzónak találják

A felmérés szerint tavalyhoz képest a diszkontokban gyakrabban járnak vásárlók, ami az új belépő láncnak, illetve a régiek terjeszkedésének is köszönhető. A diszkontokat vonzónak találják az új vásárlók is. A többi modern kereskedelmi csatornával összehasonlítva magas a diszkontokban az új vásárlók aránya, különösen az új lánc - Lidl - megjelenése miatt. Az Aldi német diszkontlánc elkövetkező években tervezett magyarországi belépése után ez a trend várhatóan tovább erősödik.