A cikk eredetileg a Piac&Profit legújabb számában jelent meg. A magazin emellett számos aktuális társadalmi és politikai kérdést feszeget pártatlanul, szókimondóan, miközben a vállalkozások számára is útmutatót ad a mindennapi boldoguláshoz. Vegye le a digitális könyvespolcról az exkluzív interjúkat és vállalkozói sikerrecepteket egyaránt tartalmazó lapot!
Először 2021. december 13-án azonosították Magyarországon a koronavírus omikron változatát egy olyan házaspárnál, akik a fertőzést megelőzően nem jártak külföldön. Ez azt jelzi, hogy már ezt megelőzően is az országban cirkált az új mutáns.
Az omikron variánst – vagy hivatalos nevén B.1.1.529-et – először november 24-én jelentették Dél-Afrikából, majd a Fülöp-szigetekről. Válaszul az Egyesült Államok, Anglia és az európai országok némelyike ideiglenesen felfüggesztette a térségből érkező járatokat, vagy szigorú karantént vezetett be az onnan érkezőkkel szemben. A lépés dühöt váltott ki Dél-Afrikában, és kritikát fogalmazott meg a WHO is, hiszen az ilyen reakciók elriaszthatják azokat az országokat, amelyek vírusváltozatokat mutatnak ki és jelentenek be.
Pedig nincs kizárva, hogy nem is Dél-Afrikából származik az omikron. Dr. Angelique Coetzee, a Dél-afrikai Orvosi Szövetség elnöke számolt be először egy új lehetséges változatról, amikor november 18. körül „szokatlan tünetekkel” jelentkező pácienséről azt gondolta, hogy nem feltétlenül delta variánsról lehet szó. Ugyanakkor Skóciában kilenc olyan esetet észleltek, amelyek egy november 20-án tartott zártkörű eseményre vezethetők vissza, és az érintettek nem jártak azt megelőzően Dél-Afrikában. Hollandia két omikron-mintát azonosított november 19–23. között, azaz még a dél-afrikai bejelentés előtt. Nem sokkal később pedig Németország egy lipcsei omikronos férfiról számolt be, aki nem járt külföldön, és nem is érintkezett senkivel, aki ott járt.
Hetvenszer gyorsabb
A kutatók hamar kimutatták, hogy az omikron hetvenszer gyorsabban szaporodik az emberi légutakban, mint a delta variáns. Ez meg is magyarázza, hogy miért ilyen kiugrók az új esetszámok. A vizsgálatok viszont arra is rávilágítottak, hogy az omikron tízszer lassabban jut át a tüdő szövetein, mint az eredeti SARS-CoVC-2 vírus. Ez azért lényeges, mert az eddigi feltételezések szerint a fertőzés a tüdőből terjed tovább, és okoz súlyos tüneteket. Azaz, ha a betegség a felső légutakra korlátozódik, a lefolyása lényegesen enyhébb.
Ezért számos járványügyi szakember, köztük Karikó Katalin világhírű biokémikus is úgy véli, ez lehet az a várva várt variáns, ami az egészségügy különösebb leterhelése nélkül képes lehet a természetes nyájimmunitás kialakítására, ami egy ötödik hullámmal véget vethet a járványnak.
Január harmadik hetében több mint 21 millió új fertőzöttet regisztráltak nemzetközileg, amely a világjárvány kezdete óta a legmagasabb heti esetszám, köszönhetően az omikronnak. Hogy miképpen hullámzik a világban ez a szélsebes mutáns, azt jól érzékeltetik az adatok: míg Európában a megbetegedések száma az év második hónapjának elején hét százalékkal csökkent, addig a térség keleti részén, például Azerbajdzsánban, Fehéroroszországban és Oroszországban az esetszámok növekedéséről számoltak be. Mindeközben az amerikai kontinensen harminchat százalékkal csökkent a fertőzöttek száma, viszont járványügyi szakértők szerint az omikron jelenleg kelet felé tart.
Szép nyarat ígérnek
Magyarországon az ötödik hullám nagyjából hasonló idő alatt csenghet le, mint amennyi idő alatt felment, ez körülbelül harminc-negyven napot jelentene. Hasonló a helyzet a világ többi országában is. Dinamikáját tekintve az ötödik hullám sokkal gyorsabban futott fel. A világon mindenütt két-három naponta duplázódtak meg az esetszámok, míg a korábbi hullámok idején csak egy-két hét alatt lett kétszer annyi fertőzött.
2022-ben Magyarországon heti átlagban napi 15 272 új fertőzöttet regisztráltak a járvány ötödik hullámában, január utolsó hétvégéjén 15 135-öt, de február második hétvégéjén már 21 081 főt. A járvány a megyék gazdasági aktivitásának megfelelően terjedt. Ahol tehát nagyobb a népsűrűség, az emberek mobilitása, többet közlekednek és találkoznak egymással, és jobban keverednek, ott futott fel gyorsabban a fertőzési hullám.
Ennek köszönhetően Budapesten, Pest és Bács-Kiskun megyében január 27-én tetőzött, aztán egy nappal később szinte az összes dunántúli megyében is. A kelet-magyarországi megyékben pedig február első hetében volt a legtöbb fertőzött. A halálozás mértéke általában tíz nappal követi az új fertőzöttek számának változását, és egy ideig még növekszik a kórházi ápolásra szorulók száma is.
A járványügyi szakértők reményei szerint a vírus ősszel már nem hullám formájában fog visszatérni, hanem – hasonlóan a többi megfázásos betegséghez – szinte csak egyike lesz azoknak. Mert időközben nemcsak a vírus, hanem az emberek immunitása is elért egy bizonyos szintet. Mivel az omikron végigrohant az egész országon, nagyjából az oltatlanokon is, már-már nyájimmunitáshoz hasonló állapotot produkált. Viszont az, hogy az omikron a korábbi variánsokhoz képest kevésbé súlyos tüneteket vagy alig valamit okozott, azon is múlt, hogy már sokan be voltak oltva, vagy korábban elkapták az eredeti koronavírust vagy a delta változatát.
Három ok, amiért nem mutatja ki a gyorsteszt
A háziorvosok azt figyelték meg, hogy a rendelőben vagy otthon elvégzett gyorstesztek negatív eredményei után elvégzett PCR-tesztek sokszor pozitívak lettek, aminek három oka lehet. Az egyik az, hogy az oltott embereknek nincs olyan sok csíraszáma, amit kimutatnának a gyorstesztek. Hiszen az oltás miatt már védekezik a szervezet, s a teszt nem olyan érzékeny, hogy a kevés mintát kimutassa.
A másik ok, hogy a gyógyszertárakban kapható vagy a webshopokból rendelhető gyorsteszt-arzenálból kiválasztott teszteket sokan nem megfelelően végzik el. Harmadszor: gond lehet az időzítéssel is. Bizonyos intervallumban lesz pozitív a teszt, előtte és utána negatív eredményt mutat. Vagyis el kell csípni azt a pontot, amikor a fertőzés kimutatható. Ezért még mindig a legmegbízhatóbb eszköz a PCR-teszt, mert érzékenyebb, és a tünetek megjelenése utáni 3–5. napon elvégezve tökéletes eredményt mutat.
A kutatók szerint az omikron nem csak ezért rejtélyes variáns. Arra hívják fel a figyelmet, hogy nincs ismert közvetlen őse. Ugyanis nem a delta vagy a béta közvetlen leszármazottja, s a genomja azt mutatja, hogy a SARS-CoV-2 családfa egy sokkal távolabbi ágából származik, mint a többi változat.
Rekombináció útján jöhetett létre?
Egyes tudósok elmélete szerint az omikron alváltozatainak állati gazdája lehetett, mielőtt az embernél megjelentek. Mások szerint a bizonyítékok egy ritka típusú mutációs eseményre utalnak, amelyet rekombinációnak neveznek, amikor az egyén egyidejűleg a vírus két változatával fertőződik meg, ami arra készteti a kórokozókat, hogy felcseréljék a részeket, és egy teljesen más változatot alkossanak. Az is lehet, hogy egy olyan személyben alakult ki, aki nem tudta gyorsan leküzdeni a vírust, ezért tart szokatlanul hosszú ideig a replikáció.
Mindeközben az omikron variánsának terjed az új, BA.2 változata, amely szerencsére nem tűnik súlyosabbnak, mint az eredeti, BA.1 változat. Igaz, egyes becslések azt mutatják, hogy több mint másfélszer olyan fertőzőképes, mint az elődje. Dániai adatok alapján – ahol a BA.2 alvariáns elsőként váltotta fel a BA.1-et – a szakemberek azt gondolják, hogy az új omikron azért vette át ilyen gyorsan az uralmat az országban, mert erős immunkerülő tulajdonságokkal rendelkezik. A BA.2 alvariáns most válik dominánssá a Fülöp-szigeteken, Nepálban, Katarban és Indiában, de már Magyarországon is azonosítottak pár esetet.
