Ezzel a "tisztasági csomag" az események fontossági sorrendjében a hatodik helyre került és valamelyest ellensúlyozta a Zuschlag-ügy jelentőségét, amit október elején az előző hónap legfontosabb témájának tartott a közvélemény.

Ami a konkrét kezdeményezést illeti, már a nyilvánosságra kerülését követően végzett 600 fős telefonos felmérésből kiderült, hogy a csomag számíthat a közvélemény támogatására (a hét javaslattal egyenként 71 - 95 százalék értett egyet), a várható hatással kapcsolatban azonban nem igazán derűlátóak az emberek. Ez a kettősség ismételten megjelent az október 5-e és 9-e között 1200 fő személyes megkérdezésével készített felmérésben.

Az emberek a hét pont mindegyikét fontosnak ítélik (az ezt kifejező százfokú mutató 73 és 88 pont között van), a legfontosabbnak egyébként azt tartják, amely a képviselők jövedelem-elszámolását szigorítaná. A javaslatok megvalósíthatósága tekintetében inkább a kételyek jellemzőek, a százfokú mutató egyik javaslat esetében sem éri el a közepeset (az értékek 39 és 46 pont között vannak).

A javaslatok fontosságának megítélése nem függ össze a pártpreferenciával. Ilyen közvetlenül politikai kérdéseknél ez manapság ritkán fordul elő: ebben az esetben alighanem a politikai osztállyal szembeni általános bizalmatlansággal magyarázható. A politikai irányultság hatása a javaslatok realitásának megítélésében jelenik meg: a kormánypártiak mérsékelten optimisták (53-58 pont), az ellenzékiek inkább kétkedőek (39-45 pont) a többiek pedig (azok, akik nem szavaznak vagy parlamenten kívüli pártokra voksolnának) kifejezetten irreálisnak ítélik a javaslatokat (30-38 pont).