Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző háza - által az átalakuló gazdaságokról összeállított havi helyzetértékelés szerint mára "súlyos mértékű széttartás" alakult ki a jól teljesítő gazdaságok és a térség "nyugtalanító" politikai irányvonala között. A jelentésben vizsgált 28 ország együtt átlagosan rekord ütemű, 7,1 százalékos gazdasági növekedést ért el tavaly, és az idei első félévben is "nagyon erős gazdasági aktivitást" produkált.

A közvetlen külföldi befektetések 108 milliárd dolláros tavalyi értéke szintén rekord, és 40 százalékkal haladta meg az előző évi 70 milliárd dollárt, áll az EIU elemzésében.

Aggasztó jelenségek

Ezzel éles kontrasztban állnak a közép-európai országok mélységes belpolitikai problémái, Oroszország és a nyugat "igen rossz" politikai kapcsolatai, a folytatódó politikai viharok olyan kulcsfontosságú országokban, mint Ukrajna, a Koszovó jövőjével kapcsolatos lappangó válság, valamint az a tény, hogy az egykori szovjet térség több országában önkényuralmi folyamatok konszolidálódnak.

A közép-európai gazdaságok ugyan az EU-csatlakozás óta is nagy ütemben növekszenek, azonban a tavalyi magyarországi zavargások, és a számos más környékbeli országban is tapasztalt "aggasztó" politikai folyamatok előtérbe hozták a térség politikai törékenységét. Jóllehet a politikai stabilitást nem fenyegeti azonnali veszély, a kormányok a térség egészében gyengék, és erősödnek a populista tendenciák, áll az EIU szerdai londoni elemzésében.

Demokráciaindexek

A ház szerint az, hogy most már nem érvényesül az EU-csatlakozás céljának korábbi egyesítő hatása, feltárta a térség politikai életének alapvető gyengéit. Bár a demokratikus kormányzati formák megvannak, a demokrácia tartalmi elemei, beleértve a bizalomra és az "egészséges szintű politikai részvételre" alapuló politikai kultúrát, gyakran hiányoznak.#page#

Az EIU-elemzés visszautal a cég által tavaly kidolgozott, több fő összetevő által meghatározott globális demokrácia-indexre, amely szerint Közép- és Kelet-Európában csak Csehország ás Szlovénia bizonyult konszolidált, teljes értékű demokráciának. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és a balti köztársaságok a "demokrácia, hiányosságokkal" nevű csoportba kerültek.

A tavaly novemberben közölt, 167 országot vizsgáló globális demokrácia-listán Svédország lett a világelső, 9,88-as pontszámmal a megszerezhető 10-ből. A skandináv ország az öt fő kategóriából négyre tíz pontot kapott, és csak a politikai kultúra kategóriájában szerzett 9,38-at a londoni felmérés szerint.

Politikai kultúra: hármas fölé

Magyarország 7,53-as demokráciaindexszel a 38. lett a vizsgált országok közül. A legjobb osztályzatot a választási folyamat és pluralizmus kategóriájára adta az EIU, 9,58 ponttal. A cég a magyarországi polgári szabadságjogok érvényesülését is magas, 9,41-es pontszámmal jutalmazta; mindkét részindex jobb volt, mint az Egyesült Államok pontszáma az azonos két kategóriában (8,75, illetve 8,53).

A társadalom politikai részvételi szintjére azonban Magyarország csak 5,00 pontot szerzett a megszerezhető tízből; a kormányzati működésre 6,79, a politikai kultúrára 6,88 pontot adott a londoni elemző cég a tavalyi összeállításban.

A szerdán kiadott új EIU-elemzés szerint most már félő, hogy a kelet-európai térség egészében a rossz politikai helyzet elkezdi befolyásolni a gazdasági teljesítményt is. A reformlendület megtorpant, és ha a legrosszabb forgatókönyv érvényesül, akár ördögi kör is kialakulhat: ahogy a politika miatt romlik a gazdasági helyzet, a térség politikai rendszerei - amelyek továbbra sem támaszkodhatnak erős demokratikus kultúrára és hagyományra - még nagyobb nyomás alá kerülhetnek.

Az elemzés szerint a gazdasági és a politikai folyamatok széttartása nem folytatódhat a végtelenségig, és érzékelhető a kockázata annak, hogy a rossz politika végül felülkerekedik a jó gazdasági teljesítményen.

Az EIU előrejelzése szerint a térség egészének gazdasági növekedése az idén 6,6 százalék lesz a tavalyi 7,1 százalékos rekord után, és 2008-ban 5,7 százalékra lassul tovább, de "még ez is tiszteletreméltó ütem". Magyarországnak a ház a tavalyi 3,9 százalék után az idén 2,7, jövőre 3,0 százalékos GDP-növekedést jósol.