Az MLE a múlt héten kiadott közleményében azt kifogásolta, hogy a törvényjavaslat több ponton alkotmányellenesnek bizonyulhat, és sérti a vélemény-nyilvánítás és a sajtó szabadságát érintő egyetemes elveket, és nem alapul semmilyen hatástanulmányon.

A szervezet elnöksége azt is aggályosnak tartja, hogy az új médiaalkotmány szerint az egyes szerkesztőségi tartalmak törvényességét meglehetősen tág jogértelmezési keretek alapján lehet majd megítélni és, hogy az ilyen döntések mentén horribilis felsővezetői és kiadói bírságokat lehet kiszabni, sőt, akár törölhetőek is az egyes médiaszolgáltatók. A jogalkotói akarat így az újságírói források európai jogrendnek megfelelő védelmét megszüntetheti - véli az MLE.

Oda a sajtószabadság

Az ENPA-t és a WAN-IFRA-t közös közleményük szerint különösen az a terv nyugtalanítja, amelynek értelmében az újságírók és kiadók megbüntethetők lennének, ha nem adják ki forrásaikat, vagy a kormány (Médiatanács) által helytelennek ítélt információkat publikálnak. Szerintük ez a módosítás fenyegetést jelent a sajtószabadságra, valamint az oknyomozó újságírásra is.

Az aláírók úgy vélik, hogy amennyiben a törvény így lép életbe, szubjektív értékelésre ad lehetőséget bármilyen cikk esetében, a szerkesztők és kiadók esetében pedig lehetővé teszi a büntetést a kormány ellenőrzése alatt álló szabályozótestületeken keresztül.

A javaslat ezáltal drámaian korlátozhatja a tárgyilagos hírsajtót, így a szövetségek arra sürgetik a kormányt, hogy vizsgálja felül a jelenlegi tervezetet annak biztosítása érdekében, hogy az tökéletesen betöltse rendeltetését a demokrácia növelésére.