Tény, hogy egyfelől a várható élettartam terén Magyarország az ötvenegy európai ország között a harminckilencedik helyet foglalja el, másfelől a magyarok többségének nincs hiányérzete a saját egészség-motivációját illetően. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2005-ben a magyar férfiak átlagéletkora 68,6, a nőké pedig 76,9 évig terjedt. A legfőbb halálokok között magas arányban szerepelnek a daganatos megbetegedések (a régióban nálunk halnak meg legtöbben emiatt: minden százezer lakosból kétszáznegyvenen).
Számos kutatás igazolja, hogy a magyarok egészségtudatossága alacsony, illetve az embereknek csak kis része ismeri fel, hogy a daganatos betegségek leggyakoribb oka ez egészségtelen életmód, a többi között a helytelen, egészségtelen táplálkozás - az elhízottak aránya nálunk 19,4 százalék. A túlsúlyról közismert, hogy rengeteg további orvosi problémával, rossz működéssel, betegséggel hozható közvetlen összefüggésbe, sok egyéb testi problémának a rizikófaktora, mint a cukorbetegségnek, szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, magas vérnyomásnak, bizonyos rákbetegségeknek, bizonyos mozgásszervi megbetegedéseknek.
Azt is tudjuk, hogy az egészségmagatartás a legnehezebben változtatható az emberi viselkedésen belül, az ember nagyon találékony tud lenni annak érdekében, hogy ne kelljen kényelmes, kellemes - de esetleg káros - szokásait feladni. A testtömeg-index azért nagyon fontos és hasznos, mert nem érvekről, meggyőzési kísérletekről szól, hanem egy mindenki számára kiszámítható adat, amely egyértelműen megmutatja, hogy az adott személy milyen súlykategóriába tartozik. A BMI (Body Mass Index), magyarul testtömeg-index kiszámítási módja egyszerű: a kilogrammban mért testsúlyt elosztjuk a méterben mért magasság négyzetével. Az index szerint soványnak tekinthető az, akinek a BMI értéke 18 alatti, vékonyak a 18-20 közöttiek, normál értékű a BMI 20-25 között, túlsúlyos akinek legalább 25 a BMI értéke, de nem éri el a 30-at. Akinek a BMI értéke 30, vagy afeletti, elhízottnak tekinthető. Lássunk egy példát: ha valaki 175 centi magas és 80 kilogramm, akkor a testtömeg-indexe: 80 : 1,752 = 26 (kerekítve). Tehát az ilyen adatokkal rendelkező személy már épp a 'túlsúlyos' kategóriába esik. Az index kiszámítása és a kapott értékek magyarázata rengeteg internetes honlapon elérhető.
Én-képek
A testtömeg-index relevanciáját az adja, hogy egyfelől a testsúly önmagában nem sokat mond; másfelől az embernek saját magáról alkotott (test)képén belül az adatok, mint a testsúly, szintén relatív fontossággal bírnak. Ha ez a testkép valamely téves eszmében ölt testet - például valaki látható 'soványsága' ellenére kövérnek gondolja magát - akkor az adott kg-ban kifejezett súly a beteg számára nehezen kezelhető, kevésbé elfogadható argumentum. Ehhez képest a BMI index egy jól feldolgozható és elfogadható, egyszerűen kiszámítható irányszám lehet. Ha már a nyugati világot az elhízással összefüggésben említettük, bemutatunk pár eredményt egy rendkívül elismerésre méltó többéves amerikai kutatásból, melyben elhízás trendeket közöltek az amerikai felnőttek körében, 1985 és 2007 között (elhízottnak tekinthető, akinek a BMI-je 30 vagy afeletti). A következő ábrán szereplő térképsorból látható az 'elhízott' BMI tartományba tartozók arányainak időbeli eltolódása államonként (1990-2007 között).
A térképeken látható adatokat a CDC által évente ismétlődő Viselkedési rizikófaktor Vizsgáló Rendszer adja (Behavioral Risk Factor Surveillance System, BRFSS), minden évben, az egyes államok egészségügyi minisztériumai standard adatgyűjtési eljárással dolgoznak (havi telefon interjúk segítségével).
Ilyen - és hasonló - eredmények láthatók viszont más elemzésekből is; a kutatók szerint az elhízás a mai kor közegészségügye számára kulcskérdés, mind az USA-ban, mind sok más fejlett országban a világon. Az Egyesült Államokban több mint a népesség egyharmada elhízott, egyes elemzők szerint ez szoros összefüggésben áll azzal, hogy az USA-ban az étel nem drága, és bárhol lehet élelmet találni - ráadásul óriási ételadagokban. Az amerikai emberek egyre nagyobb része nem főz otthon, nagyon elterjedtek a gyorséttermek. A táplálkozás, illetve a kalóriabevitel emelkedése mellett a fizikai aktivitás csökkenése is a BMI emelkedését vonja maga után. Az emberek többségükben tisztában vannak azzal, hogy elhízottak: egy vizsgálat szerint a megkérdezett elhízott emberek kétharmadának mondta már orvos, vagy egészségügyi munkatárs, hogy magas a BMI-je.
A Szonda Ipsos 2007-es egészségszegmentáció-vizsgálatában mérte az emberek testtömeg-indexét is (a kérdőív kérte a magasság és testsúly adatokat). A kutatásból általános megállapításként az mondható el, hogy Magyarországon az átlagos testtömeg-index 25,9. Az egyes BMI csoportokba tartozók arányát szemlélteti a következő ábra.
Látványosan mutatja az ábra, és sajnálatos, hogy a magyar felnőtt lakosság valamivel több mint fele túlsúlyos vagy elhízott. Láthattuk az amerikai mintán, hogy 2007-ben az államok több mint felében 25% felett volt az elhízottak aránya - ez nálunk „csak" 18%. A reprezentatív mintavétel adataiból az látszik ugyanakkor, hogy alultápláltság nem jellemző, a soványak és vékonyak együtt is csak 9%-ot tesznek ki a magyar felnőtt népességből. Érdemes még egy pillantást vetni az átlagos BMI értékek alakulására az egyes korcsoportokban. A következő ábra ezt mutatja.
Az adatokból az látszik, hogy az értékek folyamatosan emelkednek; ha belegondolunk, hogy az ember testmagassága 20-as évei után nem változik, ez az érték-növekedés csak a sajnálatos testsúly emelkedés miatt lehetséges. A 70 éveseknél illetve idősebbeknél látható mutató-csökkenés az elhízottak korábbi elhalálozása miatt lehetséges. A kutatás adataiból a többi között még arra is fény derült, hogy a magas szocioökonómiai státuszú férfiak között a BMI értékeket tekintve több a túlsúlyos, mint az alacsony státuszúaknál. A nőknél ez fordítva alakul: a magasabb státuszú nők BMI értéke alacsonyabb; lehetséges, hogy a magasabb szocioökonómiai, társadalmi státusz magasabb szintű egészségtudatossággal jár együtt.
