„Új ábécé a marketingben és a marketingkommunikációban” címmel kezdte meg előadását Kandikó József, melynek előszavaiban a marketing kulcsszavait, az alkalmazkodás, illetve a befolyásolás szavakban fektette le. Az alkalmazkodás a makrokörnyezethez való igazodást, a dolgok, események miértjeinek megállapítását jelenti, alkalmazkodást a turbulens társadalmi változásokhoz. Az ilyen változásoknál számos dolgot kell figyelemmel tartani, úgymint értékrendek, életformák folyamatos változása, a különböző, eltérő generációk problémája, a kulturális konvergencia, illetve az individualizmus megőrzése.

Ezután Kandikó úr a XXI. századi IT kihívásokra figyelmeztette a hallgatóságot, olyan dolgok egyre hangsúlyosabbá válásáról beszélt, mint kreativitás, innováció, önállóság, a munkák hatékonysági szempontok alapján való csoportosítása. A marketing új trendjeiről is kaptunk képet az előadótól: elmondása szerint a jövőben szükségszerűen előtérbe fognak kerülni az egyéni fogyasztói igények, melynek egyenes következménye lesz a tömeggyártás átértelmezése, miszerint a standard termékek gyártása után még egy testre szabási folyamat is szükségeltetik az igények teljes körű kielégítésére. Ezzel szorosan összekapcsolódik az egész új gazdaságra is vonatkozó paradigmaválás szükségessége, melynek a marketingben is ugyanúgy végbe kell mennie, mint a többi gazdasági ágazatban. A paradigmaváltás lényege a vevőközpontúság, az egyéni igényekhez való alkalmazkodás. Az előadás címében szereplő „új ábécé” a koncepció új értékrendjére vonatkozik.

A „hagyományos” 3E, mint Environment (természeti környezet), Education (a képzés folyamatossága), illetve Ethics (erkölcsi rend követése) mellett Kandikó József egy negyedik E-t is hozzátett Empathy (a különbözőség elfogadása, empátia) néven, mellyel egyben definiálta és összegezte a jövőbeni 4E marketingkommunikációs trendet.

Horányi Özséb gyengeáramú villamosmérnöki és általános nyelvészeti egyetemi diplomája után disszertációját vizuális szövegelméletből készítette. Előadását is erőteljesen áthatotta kedvenc témája, már bevezető mondataiban leszögezte: más lesz. A kommunikációt, mint állapotot definiálta bevezetőjében, majd az elkövetkező húsz percben az ágensekről, azaz a kommunikációs folyamat résztvevőiről beszélt. Individuális és kollektív ágensek csoportjait különböztette meg Horányi úr, ezek kapcsolatait, illetve szerepeit vizsgálta az előzőekben felvázolt totális kommunikációs társadalomban.

G. Németh György, a Westel kommunikációs ügyvezető igazgatója első mondataiban leszögezte mondanivalójának velejét: „Eddig a múlt üzent a jövőnek, most a jövő üzen a jelennek”. Magyarországi penetrációs számokkal, illetve a technológiai újdonságok bemutatásával – köztük a konferenciával azonos napon debütáló MMS-sel – igazolta az új kommunikációs szolgálatások szükségességét, térhódítását. A kezdeti jel – üzenet – nyomat = kommunikáció képlet folyamatosan, napról napra új értelmezést kap, illetve rendkívül fontos – és egyre fontosabb – szerepet kap a szöveg mellett az interaktivitás egyik alapeleme: a kép. Az egyszerű, puritán közlés helyett egyre inkább hangsúlyosabb lesz a Mit? kérdés mellett a Hogyan? kérdés is, ezzel is igényesebbé, színesebbé téve hétköznapjaink kommunikációját.

Plenáris ülés

Kommunikáció a kormányzat és üzleti élet között

A totális kommunikáció

I. szekció: Az új kommunikációs technológiákban rejlő, üzletvitelt fellendítő lehetőségek

II. szekció A megváltozott üzleti kommunikáció új szakmai fortélyai

A PR felértékelődött

Talk-show: a technika változik, az ember kevésbé