A KSH adatai szerint az átlagos éves infláció 2022-ben 14,5 százalék volt, ezen belül az élelmiszerárak növekedtek leginkább (26 százalékkal) az előző évhez képest.
„A magyar fogyasztók közvetlenül érzékelik ezt a vásárlásaik során, többségük nagyon negatívan éli meg, és emiatt elterjedtté váltak a különböző spórolási szokások olyan társadalmi körökben is, ahol ez korábban kevésbé volt jellemző” – összegzi Szeles Péter, a Reacty Digital ügyvezetője.
Spórolási szokások
A 18-79 éves lakosság háromnegyede nagyobb értékű vásárlás előtt mindig alaposan tájékozódik, különösen igaz ez a diplomásokra és a nyugdíjasokra, míg a 30 év alattiak valamivel kevésbé körültekintőek, ha nagyobb kiadásról van szó. Tízből hatan-hatan próbálják termékek elhagyásával vagy olcsóbb termék választásával visszafogni a kiadásaikat.
Olcsóbb, például sajátmárkás terméket leginkább a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (ilyen mondjuk az élelmiszer) esetében választanak, míg a lakosság tizede minden területen a kedvezőbb árakat keresi. Ezek nem feltétlenül új stratégiák, ugyanakkor 2023 júliusában tízből hatan nyilatkoztak úgy, hogy az akciók, a leárazások fontosabbak számukra, mint fél évvel azelőtt.
„A rezsin is próbálnak spórolni a magyarok, bár a rezsiszabály módosítása nem érintette olyan súlyosan a lakosságot, mint ahogyan arra számítottak” – emeli ki a szakértő. 2022 júliusában, amikor még nem módosítottak a szabályozáson, de már előre vetítették ezt, 56 százalék valószínűsítette, hogy változatlan fogyasztás mellett is növekedni fognak a rezsikiadásai. A 2023-as tapasztalatok szerint ez végül 35 százalékot érintett.
