A visszér ma már népbetegség, a felnőtt lakosság közel fele, mintegy 3,5 millió ember küzd vele, számuk pedig egyre nő. Az életkor előrehaladtával még gyakoribbá válik, elsősorban a középkorú és idősebb nőket érintve, de már 30 éves kor környékén is egyre többen tapasztalják, főként a mozgásszegény életmód elterjedése miatt.
Ha végre itt a nyár…
A visszerekre utaló jelek egyre többek lábán jelentkeznek ezekben a hónapokban. A tartós melegben ugyanis kitágulnak az erek, továbbá a hőháztartás egyensúlyának fenntartása miatt többet izzadunk, ami fokozza a vérkeringést. A forró nyári napsütés ráadásul kiszáríthatja a bőrt és csökkentheti rugalmasságát. A közvetlenül a bőr felszíne alatt futó visszerek így nyáron láthatóbbá válnak – különösen azoknál, akiknek vékonyabb a bőrük –, és könnyen kialakulhat visszérbetegség (varikozitás), amely a vénák kóros mértékű kitágulását jelenti.
Fotó: BEK
Megjelenésében az öröklött hajlam (kötőszövetek veleszületett gyengesége) az egyik leggyakoribb tényező. Ilyenkor rendszerint egyéb tünetek, úgymint lúdtalpasság, aranyér, sérv is megfigyelhetők. De az életmódnak is szerepe van a visszér kialakulásában. Azzal, hogy az evolúció során az ember két lábra emelkedett, fokozott terhelést helyezett az alsó végtagjaira, amelyet normál esetben az erek rugalmassága ellensúlyoz. Idővel azonban az érfalak elveszítik eredeti rugalmasságukat, a rostok pedig a nyomás alatt megnyúlnak, és képtelenek visszahúzódni.
