A magyar egészségügyi startupoknak először a külföldi piacokat kell megcélozniuk
Eddig mintegy 30 digitális terápia került be a DiGA-jegyzékbe Németországban – köztük néhány közép-, kelet- és dél-európai innováció is, mint például a re.flex nevű termék, amelyet a Kineto Tech Rehab nevű román startup fejlesztett ki. Egy másik példa a Vitadio, egy cseh vállalkozás által kifejlesztett digitális alkalmazás, amelyet a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőket segíti betegségük önálló kezelésében és az életmódváltásban.
Más európai országokban, köztük Magyarországon, az orvosok azonban még nem írhatják fel ezeket és a hasonló alkalmazásokat a betegeiknek. Ennek eredményeképpen a magyar egészségügyi startupoknak inkább a külföldi piacokat kell megcélozniuk, mielőtt a hazai piacra terveznének terméket fejleszteni. Ez jelentősen gyengítí Magyarország digitális egészségügyi innovációs ökoszisztémáját. Van azonban hazánkban is számos startup sikertörténet, amelyek az elmúlt években jelentős támogatást kaptak az EIT Health-től, mint például a Fetal Health eszköz és alkalmazás, vagy az InSimu, a virtuális betegszimulátor és értékelési platform. Az ilyen digitális egészségügyi innovációkhoz Magyarországon ugyanakkor az állami egészségügyi szolgáltatók páciensei nem, a magán egészségügyi szolgáltatók páciensei nehezen férnek hozzá.
Mikor változhat meg ez a helyzet? A kérdés megválaszolására az EIT Health 2022-ben és 2023-ban kerekasztal-beszélgetéssorozatot szervezett Európa-szerte, köztük Magyarországon is. Az eseményeken orvostechnikai eszközök szabályozási kérdéseiért felelős és egészségügyi szakértők, a tudományos és az üzleti élet képviselői vettek részt, hogy megvitassák a német modellt és átgondolják annak lehetőségét, hogy hogyan alkalmazható inspiráló példaként a digitális egészségügyi szabályozási keretek kialakítása céljából a különböző uniós országokban.
