EU-s rendszabály írja elő annak feltüntetését, milyen energia-kategóriába tartozik a tv-készülék, vagy a hűtőszekrény. Az “A” viszonylag alacsony fogyasztást jelez, az “E”, majd a “G” magasat, a többi persze a kettő között helyezkedik el. Németországban (és feltehetően az Unió többi tagországában, így Magyarországon is) az illetékes hatóságok csak szúrópróbaszerűen tudják ellenőrizni a sokezer termékhez megadott adatokat.
Német fogyasztóvédelmi szervezetek mindenesetre megállapították, hogy nem kevés fenntartással kell kezelnünk ezeket az adatokat, amelyek pedig a felmérések szerint a legjobban befolyásolják a döntést, melyik terméket vegyük meg.
A címkék alapjául szolgáló vizsgálatokat ugyanis a gyártók maguk, gyakran laboratóriumi körülmények között végzik vagy végeztetik el. Azaz valahogy úgy, ahogyan az autógyártók a botrányok kirobbanásáig tették: zárt helyiségben, futópadon, egyenletes sebességgel járatva motort és kerekeket könnyű alacsony fogyasztást kimutatni.
A választásnál tehát célszerű az elővigyázatosság, még a tv-készülékek esetében is. Nem mindenki tudja, hogy
az új, OLED-képernyők jóval kevesebb energiát igényelnek, mint a korábbi LCD-képernyők – a 4K típusúak pedig többet, mint a “Full HD.”
Egyébként minél nagyobb a képernyő és minél erősebb megvilágítással működtetjük azt, annál nagyobb a fogyasztás és az, napi néhány órás tévézést alapul véve, éves viszonylatban igen jelentős tétele lehet a villanyszámlának. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy a tartós használat sok elektromos készülék fogyasztását az idők során tovább növeli.
(Forrás: Die Welt)
