Leginkább a háztartásfő iskolai végzettsége és gazdasági aktivitása játssza a legfontosabb szerepet abban, hogy egy adott háztartás tagjai szegénynek tekinthetők-e. Szintén számít a háztartásfő etnikai hovatartozása, a gyermekszám, valamint az egyedül élés is - közölte Szívós Péter, a tanulmány egyik szerkesztője.
A magyar háztartások 2007 szeptemberét megelőző időszakban havonta átlagosan 131.448 forintot költöttek, két éve ugyanez 126.249 forint volt. Ez ugyan nominálisan 4-5 százalékos emelkedést jelent, ami azonban a 113 százalékos általános fogyasztói árindexszel számolva 7-8%-os reálcsökkenéshez vezetett. Ezt a trendet támasztja alá a KSH jelentése is, mely 1-2%-os lakossági fogyasztás volumencsökkenését prognosztizálta. Ez a 2007-es év második felében az árnövekedések hatására felgyorsult.
Megtakarítás: hol van, hol nincs
A megtakarítással rendelkező háztartások aránya nem változott 2005 és 2007 között. Mint két éve, úgy a 2007-es vizsgálat is rámutatott, hogy a lakosság fele rendelkezik valamilyen megtakarítási formával. Viszont négy százalékkal nőtt azon háztartások aránya, amelyek szerint nem valószínűsítenek megtakarítást a következő év során.
Az elmúlt időszakban kisérletek történtek a gazdaság szürke és fekete részének kifehérítésére. Ennek következtében a háztartási szinten az informális jövedelmek (borravaló, hálapénz, alkalmi munkából származó jövedelem) előfordulása tovább csökkent.
Alig beszélünk nyelveket
A felmérés rámutat, hogy a lakosság igen kis aránya tanul felnőttkorában. A tanulási aktivitás annál nagyobb, minél magasabb iskolai végzettsége van valakinek. Az elég erősen érezhető a magyar társadalmon, hogy 55 éves kor felett megáll az élet. A fiatalok körében jóval nagyobb a tanulási aktivitás és a korszerű kompetenciákat is nagyobb arányban birtokolják. Ez különösen a számítógép és internet használatra igaz. Nyelvtudás esetén még mindig nagy a lemaradásunk Európa fejlett országaihoz képest - mutatott rá Lannert Judit, a felmérésben részt vevő kutató. Csupán minden negyedik megkérdezett válaszolt pozitívan a nyelvtudásos kérdésre, ami roppant alacsony. Magyarország ezen a területen sereghajtó Törökországgal együtt.
Érdemes megemlíteni, hogy a válaszadók 40%-a az anyagi boldogulás fő forrásának a kemény munkát jelölte meg, további 20% pedig második legfontosabb tényezőnek jelölte, ám mégsem a munkában hiszünk igazán. Ettől minimálisan tér el a kapcsolati tőkét fontosnak tartók aránya (20%), ám ezt másodlagosan 33% adta meg, mint forrás. A családi hátterek is hasonlóan fontosnak tartják a megkérdezettek, (20%, +26%), mindemellett a szerencsének is nagy befolyást tulajdonítanak (18%+22%).
