Scheriber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség lemondott elnöke a Piac & Profitnak kifejtette: egyáltalán nem derűlátó, és nem bízik benne, hogy a hazai bíróság megszünteti a jelenlegi, a vállalkozók számára kedvezőtlen helyzetet. A szövetséggel kapcsolatban megjelent hírekkel ellentétben a szervezet nem szűnt meg jogi értelemben, csak a mostani helyzetben nem látják értelmét az aktív működésnek, így jelenleg szunnyad.
- Az Európai Bíróság mindössze annyit mondott ki, hogy a pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetését tiltó magyar jogszabály ellentétes lehet a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével. Korlátozza többek között a szolgáltatások szabad áramlását. Jogszerűtlen volt az a kormányzati lépés abban az értelemben, hogy egyik napról a másikra elvették a magánvagyonunkat és az üzleti lehetőségeinket. Ezt így Európában nem lehetne megtenni. Az, hogy mennyire lehet liberalizált a szerencsejáték-piac, milyen részben lehet állami kézben, illetve mennyire szabad az adó eszközével korlátozni, más kérdés – mondta Schreiber István.
Bár a mostani helyzet Schreiber szerint biztos, hogy jogtalan, illúziónak nevezte, hogy rövid időn belül újra rulettgépek zaja határozhatja meg a magyarországi vendéglátó-ipari egységek hangulatát.
- Lehet találni olyan köztes megoldásokat, hogy a régi értelemben vett elektronikus kaszinók újra működési engedélyt kapjanak, amennyiben ezeket a döntéseket egy demokratikus rendszerben hozzák meg – mondta a szakértő.
Amikor még a kocsmákban nyerőgépek üzemeltek, a vállalkozók úgynevezett átalányadót fizettek. Ha egy automatát egy hónapban csak 10 percre is bekapcsoltak, máris 100 ezer forintos játékadó terhelte. Később ezt az összeget az ötszörösére emelték, függetlenül a forgalomtól. Természetesen fizetnie kellett a vállalkozónak a további adóterheket is, áfát pedig nem igényelhetett vissza.
Az Országgyűlés 2011. november elejétől 100 ezer forintról félmillió forintra emelte a játéktermekben elhelyezett nyerőgépek után fizetendő adót, emellett onnan kezdve a belőlük származó negyedéves forgalom 900 ezer forint feletti részének ötödét is be kellett fizetni az államkasszába. A kaszinókban lévő gépek más szabályok szerint adóznak. Egy évvel később az Országgyűlés október 2-án arról döntött, hogy a játéktermekből gyakorlatilag valamivel több mint egy héten belül kitiltják a nyerőgépeket, ilyeneket csak kaszinókban lehet üzemeltetni.
A törvény módosításával hatályukat vesztették a már korábban kiállított játékterem-engedélyek, valamint a pénznyerő-automata üzemeltetésére jogosító engedélyek. A Szerencsejáték Szövetség már akkor jelezte, hogy Brüsszelben is harcolni fog az igazáért.
Az Európai bíróság egyébként elfogadható célként tekint arra a törekvésre, hogy a játékfüggő fogyasztókat megóvják a vagyonuk felélésétől, illetve visszaszorítsák a játékgépekhez kapcsolódó bűnözést. Amennyiben a magyar bíróság is megállapítja, hogy a kormányzat jogsértő módon járt el, az üzemeltetők akár kártérítését is beperelhetik a magyar államot.
