A kormány február 4-én benyújtott javaslata alapján úgy módosítanák a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt, hogy az újonnan induló nemzeti dohányboltok a dohánytermékeken kívül egyebek mellett szeszesitalt, energiaitalt, kávét, ásványvizet és üdítőitalt is árulhassanak - emlékeztet az OKSZ. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalmon belül azoknak a termékeknek a részesedése, amelyeket az új nemzeti dohányboltok árusíthatnának, együttvéve 40 százalék körül mozog a 2008-2012 közötti ötéves teljes időszakot tekintve - ismerteti közleményében a kereskedelmi szövetség.
A lakossági fogyasztás növekedése nem várható, így azzal kell számolni, hogy elsősorban az új dohányboltokéhoz hasonló kisvállalkozó élelmiszerüzletek forgalma csökkeni fog. A kisvállalkozások számára, főként a kistelepüléseken, a legkisebb mértékű forgalomkiesés is végzetes lehet - figyelmeztet az OKSZ.
A KSH tavalyelőtti adatai alapján a 3011 hazai település közül 2867-ben tízezernél kevesebben laknak. Az OKSZ szerint ezeken a helyeken eleve megkérdőjeleződhet azoknak az élelmiszerüzleteknek a sorsa, amelyek mellett más értékesítőhely a dohánytermékekkel együtt az élvezeti cikkek teljes körét kínálhatja. Az országban található 44 ezer élelmiszerüzlet többsége kisvállalkozás, számukra súlyos helyzetet jelenthet az új dohányboltok forgalomelszívó hatása.
Az OKSZ közölte azt is: javasolták az új dohánykereskedelmi rendszer kialakítását irányító nemzeti fejlesztési tárcának, hogy célszerű lenne a jövedéki előírások megváltoztatásával a nemzeti dohányboltok árrését szabályozni. Az 500 milliárd forintos dohánypiacon jelenleg 4-5 százalékos árrést hagynak a gyártók a kereskedőknek. Az uniós szabályozás szerint a gyártók ugyan szabadon határozhatják meg a legmagasabb kiskereskedelmi árat, de ezt a tagállamok ellenőrizhetik - hangsúlyozza a szervezet.
Az OKSZ érthetetlennek tartja azt is, hogy módosult a pályázati kiírás, és a dohánybolt új értelmezésével, amely szerint az csak szabad tér felől közelíthető meg, kizárták a bevásárlóközpontokat a dohánytermékek értékesítéséből. Ez a szövetség szerint a vásárlók számára kedvezőtlen, a törvény pedig ilyen szűkítést nem tartalmaz.
Plázákban, bevásárlóközpontokban is lehet trafikot nyitni, ha az kültérről, korlátozás nélkül, ünnepnapokon is megközelíthető - közölte Légrádi Petra, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. kommunikációs vezetője. Légrádi Petra hangsúlyozta: a kiíró nem szűkítette a lehetőségeket, hanem a lehető legtágabb értelmezését adta a törvény keretei között a pályázók által sorozatban feltett kérdésekre. Azokra, hogy mikor felel meg a leendő trafik annak a jogszabályi feltételnek, miszerint a nemzeti dohányboltot "önálló, más üzlettől elkülönült üzlethelyiségben" kell megnyitni. A kommunikációs vezető kiemelte: az elfogadott törvény egyértelműen önálló, más üzlettől elkülönült dohányboltot szab meg feltételül, és ezen nincs mód változtatni.
A tavaly szeptemberben elfogadott trafiktörvény alapján állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme 2013. július 1-jétől, az állam koncessziós szerződéssel engedheti át az értékesítést az erre pályázóknak. A kétezer lakosúnál kisebbeken legfeljebb egy, az annál népesebbeken legalább egy dohányboltot lehet majd üzemeltetni, kétezer lakosonként pedig további egy dohányboltra szerezhető koncesszió. A jogszabály nagyjából hétezer dohánybolt létrejöttével számol.
Az eredeti törvényt tavaly decemberben módosították, e szerint lottót és sorsjegyet is árulhatnak a dohányboltok. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. január 16-án javasolta, hogy a trafikokban a dohánytermékek, dohányterméket kiegészítő termékek és szerencsejáték termékek mellett hírlap, ásványvíz, égetett szesz, kávé, energiaital és üdítő is kerülhessen a polcokra.
