Végrehajtók cincálják a könyvbirodalmat, mit hoz ez a kisboltoknak?

Bombaként robbant nemrég a hír, hogy a Libri könyvhálózat 12 üzletet nyit ott, ahol jelenleg Alexandra boltok üzemeltek, a Pécsi Direct Kft. felszámolás alá került, miután a Matyi Dezső a Rainbow Üzletlánc Kft-be vitte át a bizniszt, és a Pécsi Directben felhalmozott szállítói – zömmel kiadói tartozást pedig a Könyvbazár Kft. vette át. A Rainbow Üzletlánc ellen több végrehajtás is volt már. Idén márciustól már nem szerepel az Alexandra telephelyei között a nyugati Könyvpalota, a cégadatok szerint az is végrehajtás alá került.

A Népszabadság 2014 decemberében írt arról, hogy Matyi Dezső két cége is fenn van a NAV legnagyobb adótartozóinak listáján, miközben két bank is végrehajtásokkal bombázta. Matyi Dezső korában több lapnak is úgy nyilatkozott, bizonyos körök próbálják őt tönkre tenni (a lapok dekódolása szerint a Libri tulajdonsorairól és az OTP-ről van szó).

Bármi lesz is az Alexandra sorsa, a magyar könyvpiacra az hatással lesz. A Piac&Profitot az érdekelte, mit hoz ez a kis könyves szakmának, és mit jósolnak a szakma nagy öregjei az Alexandra esetleges kihullása kapcsán a kicsikre nézve?

A kiadóknak krízis

Jámbor Sándor a Kossuth Kiadói csoport kereskedelmi igazgatója szerint cseppet sem tenne jót, ha az Alexandra bedőlne, de véleménye szerint messze nincs olyan közel a bedőléshez a könyvóriás, mint egy évvel ezelőtt. Azon múlott a dolog, hogy az Matyi Dezsőéknek sikerült a kiadókkal megegyezniük, és átütemezhették a fizetéseket.

- A magyar könyvszakma elemi érdeke, hogy az Alexandra megmaradjon. Lefedi a magyar könyvpiac közel 30 százalékét, ami hatalmas szám, elképesztően nagy készletek vannak kint az Alexandra boltjaiban – nyilatkozott a Piac&Profitnak Jámbor Sándor.

Az egyik legnagyobb kiadó vezetője rámutatott, azért kényes téma számukra is az Alexandra egyik lehetséges csődje, mert minden pénzügyi kockázat a kiadókat terheli, azzal együtt, hogy a boltok bérleti díjával, kialakításával a kereskedőket is nagy költségek terhelik, az árut ezek a boltok mind bizományba viszik el a kiadótól. Senki nem tudna felelni arra a kérdésre, mi lenne az Alexandra könyvkészletével a csőd után.

A nagy kiadókat is egész biztosan megrendítené, ha az Alexandra egyáltalán nem fizetne, a kicsi, évi 6-7 könyvet kiadó cégek pedig nem is élnék túl ezt a krízist. Nyilván a felszámolási eljárás ideje alatt nyomott áron és nagy mennyiségben jelenne meg ez a felhalmozott készlet a piacon, ami minden máshol kihelyezett áru eladhatóságára is rányomná a bélyegét.

Ez bizony egy szakma

- A kicsiknek is tudomásul kell venni, hogy könyvekkel foglalkozni az egy szakma. Nem úgy van, hogy beállok egy zöldséges üzletbe és holnaptól eladom a krumplit. Meggyőződésem, hogy a klasszikus könyvkereskedelem az egyetlen, ami valóban túlélni képes. Sokan ott hibáznak, hogy nem kellően mérik fel a terepet, mielőtt könyvesboltot nyitnak. Ők általában a készletekkel úsznak el. A másik kulcskérdés a bizalom, amit nehéz megszerezni, elveszíteni viszont egy pillanat műve, épp ezért 26 éve sohasem volt egy késedelmes számlánk sem. Ez alkupozíciókhoz vezetett a partnereinkkel és ez sokkal kedvezőbb árrést is tesz lehetővé nekünk, ami persze megint csak jó a boltnak – mondta Rédei Éva.

Hangsúlyt kell fektetni arra is, hogy a választék igényes, és arra is, hogy eladható legyen. Mindez mit sem ér, ha nincsen törzsközönség, de törzsvevők nem lesznek, míg nincs kiegyensúlyozott színvonala a boltnak. Több évtizedes tapasztalat kell ahhoz, hogy jól meg tudjam ítélni, egy-egy szerző belefér-e a boltom üzletpolitikájába vagy sem. Lehetőség szerint mindent tudni kell a könyvről, és a vevőkről, hogy azokat jól lehessen harmonizálni. Ennek köszönhető talán az a presztízs is, ami miatt megesik, hogy én teszek javaslatot egy-egy könyv megjelentetésére – ez klasszikus könyvesboltosként a legszebb visszaigazolása a hivatásomnak - mondja Rédei.

A kis könyvesboltokkal szemben sajnos sokszor épp a bizalom hiányzik, véli Jámbor Sándor. A könyvesbolt, nem könnyű műfaj, érteni kell hozzá, ismerni és olvasni a könyveket. Ennek ellenére bármennyire is szimpatizál a kicsi boltokkal, ő, mint a Magyarország egyik legnagyobb könyvkiadójának kereskedelmi vezetője nem fog egy vadidegen, embernek pénz nélkül bizományban árut adni. Ez persze rideg, de mégis ésszerű üzleti magatartás, ami viszont kétségtelenül megnehezíti a kisboltok szaporodását.

A boltoknak nagy feladat

Jámbor szerint az Alexandra boltok bezárása jelentené a legnagyobb veszélyt. Kiesne 70-80 bolt a forgalomból, ezek zömmel vidéken vannak, 40-50 ezer fős városokban. Hónapok, akár évek kellenek az ilyen sebek begyógyulásához – magyarázta a szakember, hiszen ahol eddig ez az egy könyvesbolt volt, ott a könyvfogyasztó réteg azt a pénzt, amit könyvre szánt volna, másra fogja elkölteni.

Ahol kis könyvesboltok voltak az Alexandra mellett, azok nem fognak tudni tőkét produkálni hirtelen a választék megfelelő bővítésére, hiszen sokan játékot, újságot, papírárut vittek a könyvesboltjaikba, hogy a vegyes profillal fenn tudják tartani magukat.

Vidéken a kisboltok alig élték túl a nagy hálózatok, pont az Alexandra és a Libri invázióját. Most sem úgy áll a dolog, hogy lehetőségük lenne a revansra. A vásárlók inkább mennek a plázákba vásárolni, mint a kisebb könyvesboltokba.

Rédei Éva, a budapesti a Láng Téka vezetője 1989. szeptember 1-én nyitotta meg kis könyvesboltját. 26 év alatt még sohasem volt veszteséges, de nem is gazdagodott meg belőle. Mint mondja, ő nem vállalkozó, neki ez az életformája..

- A kisvállalkozásoknál, olyannál különösen, mint a könyvesbolt a személyes jelenlét nagyon fontos. Egy kézben összpontosul minden, az üzlet vezetése, a kiszolgálás, a beszerzés és a rendezvények megszervezése. Nekünk is a saját profilunkat kellett ehhez elsőként kialakítanunk, az igényes irodalmi művek és a tudományos könyvek, valamint a judaika az, amire alapoztunk. E háromból judaikában már az ország első számú könyvesboltjává lettünk, pedig nem építettünk franchise hálózatot, nem mentünk be plázába. Olyan nagy és személyes a vevőkörömmel a kapcsolat, hogy erre egyáltalán nem volt semmi szükség – nyilatkozta a Piac&Profitnak Rédei Éva.

A Láng Téka sajátosságainál fogva nem különösebben érzi meg az Alexandra problémáját, ugyanakkor a könyvesboltos hölgy véleménye az, hogy ha ez a tendencia folytatódik, akkor félő,hogy a Libri is hasonló sorsra fog jutni.

Rédei álláspontja szerint mindig a finanszírozási oldal a legnehezebb. Az olyan kiadók, akik kereskedők is egyben, az egyéb kiadványaikból finanszírozzák a kereskedelem folytonosságát; azaz kinyomja a saját könyveit és kihelyezi más kereskedőkhöz, aztán ebből finanszírozza a beszállítóit. A dolog másik végén nem fizet, aki végképp nem lát pénzt, az általában a szerző, olykor a nyomdák is futhatnak a pénzük után.

- Tény, hogy az áruellátás finoman szólva is akadozik. A Libri nekem is csak saját kiadványokat szállít. Nagy kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a már beharangozottak szerint a Libri is megnyitja a nagykereskedését? Mennyire lesz az riválisa a Könyvbazár Kft-nek? – teszi fel a kérdést Rédei Éva.

Kocsis András a Kossuth Kiadói Csoport vezetője is úgy véli, teljesen illuzórikus azt hinni, ha a nagy könyvesbolthálózat helyén majd sok kicsi sarjadhat. Ő is hangsúlyozta, hogy a független könyvesboltok többsége az elmúlt 10 évben kénytelen volt bezárni. Vidéken a helyzet még nehezebb. Minimum egy 15-20 ezer fős városnak képesnek kellene lennie eltartani egy könyvesboltot, ehhez képest 25-30 ezer fős vásárlóközönség kell a gyakorlatban. Olyan kevesen olvasnak, hogy a kisboltok a túlélés érdekében kénytelenek vegyes készlettel működni.

Hogy mi lesz aztán, ha lecseng a plázák kora és mi lesz, ha a két nagy lufija kipukkad, senki se tudja, de az biztos, hogy Rédei Éva féle könyvesboltok akkor is létezni fognak – véli a kiadói szakember.