Óriási lehetőséget kap a magyar gyógyturizmus jövőre az egészségügyi szolgáltatások liberalizálásával, ugyanis így a páciensek bármely uniós országban az egészségbiztosítójuktól ugyanakkora térítésre tarthatnak majd igényt, amennyit az otthon fizetne az adott kezelésre. Az irányelv életbelépéséből fakadó lehetőségek rövid távon természetesen nem fogják elérni a turisztikai szakemberek várakozásait. Két területen azonban mindenképp lehet azonnali pozitív hatása: forgalomnövekedés várható azoknak az ambuláns szolgáltatásoknak a piacán, ahol a szolgáltatás nálunk olcsó, és az igénybevételéhez egyéb turisztikai szolgáltatások is kapcsolhatók.
Tipikusan ilyen a fogászati turizmus és a gyógyfürdő szolgáltatás, illetve egyes kúraszerű – gyógyüdülés jellegű – rehabilitációs ellátások. (Az aktív hatvanasoktól várják egyébként is a turizmus fellendítését.) A határmenti forgalom – különösen a nyugati határ mentén – is erősödhet. A direktíva szerint ugyanis, ha egy országban – például Ausztriában – a nem szerződött szolgáltatóknál igénybevett ellátás után is jár részleges visszatérítés, akkor ugyanilyen feltételek mellett jár a jogosultaknak a külföldi nem szerződött szolgáltatónál igénybevett ellátás is, míg ha egy állam – jelen pillanatban ilyen Magyarország – semmilyen mértékben nem téríti meg a hazai magánpiacon igénybevett ellátásokat, akkor polgárai a külföldön ilyen módon igénybevett ellátás után sem kapnak visszatérítést - írta korábban a Piac&Profit.
Az egészségturizmus felívelő piac Európában és megnőtt a külföldi orvosi kezelések iránt is a kereslet. A világon az emberek 18 százaléka komolyan fontolóra venné, hogy egy másik országban legyen részese orvosi, fogorvosi kezelésnek, ha kevesebbet kellene fizetnie érte, mint saját hazájában. Ha nem is ennyire biztosan, de további 36 százaléknyian is valószínűnek tartják, hogy egészségügyi turistaként elmennének egy másik országba gyógyászati kezelésre. A magyarok az átlagnak megfelelően állnak hozzá a határon kívüli egészségügyi ellátáshoz: 19%-uk eléggé biztos abban, hogy ha kedvező anyagi feltételek jutnak a tudomására, akkor külföldön gyógyíttatná magát; 37 százalékuk is valószínűsíti ezt – ezek a legfontosabb megállapításai annak a 24 országban készült nemzetközi felmérésnek, amelyet az Ipsos készített 18700 ember megkérdezésével – derül ki az Ipsos friss felmérésből.
Az emberek többsége (54%-a) tehát hajlik az egészségügyi turizmusra, de 30 százaléknyian valószínűleg nem, 16% pedig egész biztosan nem kerekednének fel külföldön gyógyíttatni, kezeltetni magukat, még akkor sem, ha az számukra kisebb kiadással járna. Leginkább az indiaiak és az indonézek vállalkoznának határátlépésre a költséghatékonyabb kezelésért (35 illetve 32%-uk biztosan, 43 illetve 46%-uk valószínűleg). A külföldön történő olcsóbb gyógyítás még elég vonzó az oroszok, a mexikóiak és a lengyelek számára is.
A japánok, a dél-koreaiak és a spanyoloknak csak nagyon kis hányada, 3-7 százaléka lenne egész biztosan egy másik országbeli orvos páciense. Az 50 év alattiak valamelyest nyitottabbak a külföldön történő gyógykezelésre, mint a náluk idősebbek: előbbiek 19, utóbbiak 15 százaléka indulna útnak egészségének helyreállítása céljából.
Fogászati turizmus: bombaüzlet
Amíg Nagy-Britanniában egy fogtömés 156 euró,(45 ezer forint) addig nálunk 8 euró, azaz 2400 forint, ráadásul nálunk ezért az összegért magas színvonalú kiszolgálást kap a páciens. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy megéri ide utazni az európai gyógyulni vágyóknak. Nagy-Britannia mellett jellemzően Ausztriából, Németországból, Franciaországból és Olaszországból áradnak hozzánk az egészségturisták.
Vannak rendelők - elsősorban a nyugati határszélen, amelyek egy-egy nyelvterületre szakosodva várják a hozzánk látogatókat. Habár a gazdasági válság az egészségturizmusban is éreztette hatását, az európai részesedésünk a fogászati turizmusból még mindig negyven százalékos a fogászati beavatkozások száma alapján, amivel élen járunk az európai nemzetek között.A fogászati turizmussal tehát megéri foglalkozni, és lehet, hogy a jövőben még jobban megéri majd, miután Kína egyik legnépszerűbb utazási magazinjában, a Travel&Leisure egészségturizmussal foglalkozó cikkében említették meg hazánkat, mint népszerű célországot a fogászati turizmus területén. A cikkben olyan, Kínában az adott témában igen kedvelt országokkal vagyunk megemlítve, mint Korea, Thaiföld, Svájc, Szingapúr, Japán és Malajzia. Magyarország megjelenése a lapban azért is számít örömteli hírnek és egyben különlegességnek, mert a Kínából érkező fogászati turizmus nem része a Kínában folytatott turisztikai marketingkommunikációnak.
Gyógyvízben nyerők vagyunk
Az ország területén összesen 135 gyógyhatású termálvíz tör a felszínre. Az ismert gyógyfürdők száma 35-36, de a legelsők és legismertebbek – Hévíz, Harkány, Eger, Hajdúszoboszló – mellett mára több mint száz további fürdő létesült. Ezek nagy része azonban messze nem elégíti ki szolgáltatásaival a 21. század gyógyturizmusának igényeit. Vagyis az adottságok – az utóbbi évek tagadhatatlan fejlődése ellenére – távolról sincsenek kihasználva. Befektetői szemszögből fogalmazva: hasznosításuk még jelentős fejlesztési lehetőségeket rejt magában. Ráadásul a hagyományos gyógy- és termálturizmus új értelmezéssel, új tartalommal töltődött fel, és már nemcsak a külföldi, hanem elsősorban a hazai vendégek jelentenek biztos, folyamatosan növekvő fizetőképes keresletet az ágazat számára.
