Bár a marketing eszközök használata jelentősen növelheti egy adott vállalkozás sikeres külföldi megjelenését, mégis kevés kkv használja ki az ebben rejlő lehetőségeket - tájékoztatta a Piac & Profitot a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA). Ennek számos oka van, leginkább a financiális gondok a jellemzőek, hiszen a kiadványok, hirdetések, promóciók stb. jelentős költséget emésztenek fel, amelyeket kizárólag saját forrásaikból a kkv-k nem tudnak fedezni. Emellett gyakran hiányzik a kellő nyelvtudás, vagy a legmegfelelőbb marketing eszköz kiválasztásához szükséges háttér-információ az adott piacról. A legszomorúbb azonban, hogy sok kiscég hozzá sem lát a marketing-stratégia kidolgozásához, mivel sem a módszereket, sem azok hatékonyságát nem ismerik. (Az európai kis- és középvállalkozások használják ki jobban a gyorsan növekvő, feltörekvő piacokban rejlő lehetőségeket, például Kínában, Indiában, Oroszországban vagy akár a délkelet-ázsiai és a latin-amerikai régióban - közölte állásfoglalásában az Európai Bizottság.)

Többnyelvű, jól felépített honlap nélkül el se induljunk

Ezt támasztotta alá lapunknak Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO finanszírozási és exporttanácsadó cég partnere, a kkv-k külföldre jutását segítő Export Kooperáció tagja, aki szerint a magyar kiscégek, bár szükség lenne rá, nemigen, vagy nem megfelelően használnak marketingeszközöket külföldön. „Ennek oka, hogy a marketingeszközök kiválasztását és használatát alapvetően a rendelkezésre álló költségkeret határozza meg, amelyből a kkv-k közismerten rosszul állnak" - tette hozzá R. Nagy András, a Próbakő Kommunikáció ügyvezető igazgatója. Tapasztalatai szerint a hazai vállalkozások jelentős részének eszköztára kimerül a szakmai vásárokon való megjelenésekben. „Bár ez bizonyos esetekben célravezető eszköz lehet, de korántsem minden iparágban, minden célpiacon és nem is minden cél elérésére jelent releváns megoldást." - véli R. Nagy András. Gyurácz Németh Iván ehhez hozzátette, hogy vannak olyan iparágak (pl. ruházati cikkek, bor, alkoholos italok, élelmiszeripar általában stb.), ahol hiába a piackutatás, az előkészítés, a gondos partnerkiválasztás, ha nincs marketing, esélytelen, hogy egy új belépő betörjön a piacra.

Feltérképezni a lehetőségeket

Gyurácz Németh Iván szerint az első és legfontosabb lépés, hogy minden exporton gondolkodó kkv vizsgálja meg a támogatási lehetőségeket. „Magyarországon korábban is volt és nemsokára újra megnyitják azt a pályázatot, amely külföldi marketingkommunikációhoz nyújt támogatást. Létezik olyan tanácsadási pályázat, amely marketingkommunikációs támogatásra is felhasználható. Sőt, a kutatás-fejlesztési támogatásokhoz is szinte minden esetben kapcsolódik piacra jutáshoz kapcsolódó PR és marketing tanácsadás, piackutatás, hiszen egy új termék kifejlesztése után annak piaci bevezetése a következő lépés." - adott tippeket a szakember. Szerinte nem csak a hazai támogatásokat érdemes megvizsgálni, hanem a célországokban elérhető lehetőségeket is, hiszen például a disztribútor, partner, akivel együttműködünk, helyben is igényelhet támogatást. (Jelenleg az uniós cégek alig több mint 9 százaléka forgalmazza termékeit másik tagállamban.)

Amennyiben külföldi marketingen gondolkozunk, úgy az első és legfontosabb kiinduló pont egy színvonalas minőségű, ugyanakkor tartalmas, idegen - legalább angol, de inkább helyi - nyelvű honlap - közölte a HITA. Gyakori hiba ugyanakkor, hogy az adott vállalat a saját történetével kezdi feltölteni a weboldalát, holott egy potenciális importőrnek ennél relevánsabb információkra van szüksége első körben: mit tud a termék, mennyibe kerül, mik az előnyei stb. A honlap előnyeivel R. Nagy András is egyetért, hiszen mint mondta az online média területén számos olyan, bárhol bevethető hatékony megoldás létezik, amely akár Magyarországról is menedzselhető. Ilyen például a keresőmarketing, a keresőoptimalizálás vagy akár a nemzetközi szinten is népszerű közösségi média platformok által kínált kommunikációs lehetőségek.

A honlap mellett természetesen egyéb módszerekkel is lehet sikereket elérni, azonban érdemes még a piacra lépés előtt feltérképezni a piaci szereplőket, az általuk alkalmazott módszereket, és utána dönteni arról, hogy a klasszikus marketing eszközök, mint pl. a nyomtatott katalógus, sajtóhirdetés mellett vagy helyett más formában is érdemes-e elősegíteni a termék, a márka megismerését, pl. célzott árubemutató szervezésével - írta a HITA.

Ezt támasztotta alá R. Nagy András is, aki szerint behatóan ismernünk kell a helyi célközönséget, hogy tényleg azokat érjük el a reklámunkkal, akik potenciális vevőink lehetnek. Így például „tudnunk kell, hogy él, milyen újságokat olvas, olvas-e egyáltalán, melyik helyi tévécsatornát nézi, a nap mely szakában, milyen műsorokat kedvel, mikor hallgat rádiót, ha egyáltalán. Tudnunk kell, használ-e internetet, milyen oldalakat látogat, használ-e közösségi médiát. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy komolyabb költségvetésű marketingkampányok lebonyolítását mindenképpen az adott piacot jól ismerő helyi kommunikációs ügynökség bevonásával érdemes elvégezni." - adott egy jótanácsot a Próbakő Kommunikáció ügyvezető igazgatója. (Hogyan induljon egy kis és középvállalat az Egyesült Államokba? Ide kattintva megtudhatja!)