Gördülékenyebbé válhat az agrárkereskedelem Magyarország és Kína között, amennyiben az élelmiszer exportért és importért, az élelmiszerbiztonságért felelős kínai Karantén Hivatal regionális irodát nyit Magyarországon. Többek között erről is tárgyalt ma a Kardeván Imre Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára és Lin Wei, a kínai delegáció vezetője.
Magyarország természeti adottságai kiválóak, a minőségi élelmiszerek iránt megnövekedett kínai keresletet növekvő exporttal szeretnénk kielégíteni - hangsúlyozta a tárgyaláson Kardeván Endre, aki elmondta, hogy a két éve tartó tárgyalássorozat az élelmiszerexport növelését készíti elő. A Kína és Magyarország közötti élelmiszerkereskedelem élénkülése megnyithatja az utat a két ország közti kereskedelem fejlődése előtt.
Kínában a föld lakosságának 20%-a él, ennek élelmezése az ország vezetésének egyik legnagyobb feladata. A kínai mezőgazdaság csupán az 1,3 milliárd ember élelmezéséhez szükséges mennyiség felét tudja előállítani, ezért az ország folyamatos importra szorul. A kormányzat szerint ez ad alapot a mezőgazdasági együttműködés dinamikus fejlődéséhez.
Tavaly Kína és Magyarország gazdasági együttműködése a korábbiakhoz képest ugrásszerűen, huszonháromszorosára nőtt, összesen 9,2 milliárd USD-t tett ki. Ebből csupán 34 millió dollárt ért el az élelmiszerkereskedelem, ami további kihasználatlan lehetőségeket rejt magában - fogalmazott Lin Wei. Kínában a minőségi áruk iránit kereslet is megnőtt. Ez a növekvő igény alapja lehet a két ország közti kapcsolatok elmélyítésének, a gazdasági együttműködés bővülésének - mondta a kínai tárgyalódelegáció vezetője.
A kínai kkv-kkal kellene a kapcsolatot keresni
„Nem a nagyvállalatokkal, hanem elsősorban a kínai kis- és középvállalatokkal kellene a magyar cégeknek kapcsolatokat keresnie" - mondta Takács Zsolt a Budapest China Mart ügyvezető igazgatója a Piac&Profit által korábban szervezett konferencián. Az üzletember szerint Magyarország és Kína között kiválóak a diplomáciai kapcsolatok, azonban a gazdasági kapcsolatok meglehetősen gyengék. „Kevés olyan üzleti lehetőségünk van, amelyek valóban értékesek a kínaiak számára, kis vállalataink vannak, amelyek nem, vagy csak komoly tőkebefektetéssel lennének képesek eleget termelni a kínai piacra" - tette hozzá.
Kiemelte, hogy sokan Kínában, az óriási kínai piacban látják a megváltást, pedig nagyon nehéz bekerülni. „Többek között hiányoznak az alapvető üzleti ismeretek, a külgazdasági tapasztalatok, ha Szlovákiába szállítanak az messze nem ugyanaz, mint a kínai piac" - emelte ki az üzletember, aki szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy százból egy vállalkozó próbálkozik meg a kínai piaccal. A kínai üzleti lehetőségek kihasználásához olyan feltételrendszernek kellene teljesülnie, amely a legtöbb esetben ugyanis elriasztja a potenciális vállalkozót. „Többek között jó lenne, ha a magyar vállalkozó nem csak a vámügyintézőjétől ismerkedne meg a külkereskedelem alapvető fogalmaival" - emelte ki.
