Londonban a globális kereskedők jelenléte 55,5 százalékra ugrott és ezzel a város visszaszerezte abszolút elsőbbségét, miután a CBRE évente készített felmérése szerint tavaly osztozkodnia kellett a dobogó első fokán Dubai-jal. (A kihívásokkal teli fogyasztói környezet és a növekvő arányú online vásárlás ellenére a nemzetközi kereskedők továbbra is jelentős terjeszkedést terveznek 2012-ben - derül ki a Milyen aktívak a kiskereskedők Európában? című elemzéséből. Magyarország viszont veszített vonzerejéből.)
A brit főváros a 2011-es mini boom-nak köszönheti a javítást, a turisták költései is segítették a brit gazdasági növekedést, így a város továbbra is az Európába bővítést fontolgató külföldi kereskedők kulcspiaca. Míg Dubai – a láncok 53,8 százalékát vonzotta, így továbbra is meghatározóan attraktív – a második helyre csúszott vissza. 2011-ben ugyanis néhány kereskedő kivonult a piacról. New York (43,9%) harmadik helye megmaradt, míg a számos új kereskedővel gyarapodó Moszkva (43,7%) két helyezést javítva Párizs mellé zárkózott fel a negyedik helyre, megelőzve Hong Kong-ot és a 12.-ről 8. helyre ugró Kuvait City-t. A Legjobb 20 város között tradicionális és feltörekvő piacok egyaránt vannak, jól példázva, mennyire globális a nemzetközi kiskereskedelem.
A legvonzóbb országok
A legvonzóbb országokat vizsgálva az Egyesült Királyság áll az első helyen, mögötte szorosan következik az Egyesült Arab Emirátus és az Egyesült Államok. Negyedik Spanyolország, őt szorosan követi Kína; Franciaország és Németország egyaránt a hatodik. Oroszország, Olaszország és Szaúd-Arábia fér még a legjobb tíz közé. Az észak-amerikai kiskereskedelmi láncok a leginkább globalizált cégek, 73 százalékuk mind a három nagy régióban (Európa, Közel-Kelet és Afrika, az ázsiai és csendes-óceáni térség, illetve az amerikai kontinens) megtalálható. Az európai láncok 44 százalékáról, míg az ázsiaiak 23 százalékáról állítható mindez. Az amerikai cégek leginkább Londont kedvelik (64,7 százalékuknak legalább egy üzlete van a brit fővárosban), majd Dubai és Kuvait következik a listán.
– Az amerikai divatmárkák megújult erővel terjeszkednek határaikon kívül, és egyre inkább Európára koncentrálnak – számos nagy márka sikeres elmúlt évekbeli belépésére építve. Néhány nagy név várhatóan a következő években szintén megjelenik a kontinensen – tette hozzá Peter Gold, a CBRE európai határokon átnyúló kereskedelemért felelős vezetője. (Még legalább hároméves válságra, az internetes áruházak további térhódítására és a fogyasztás újabb csökkenésére rendezkednek be a magyar üzletek.)
Kereskedők kedvencei
A legtöbb új kereskedőt Almati vonzotta; tavaly a kazahsztáni városban 18 új cég nyitotta meg üzletét. Ez főleg a nagy infrastrukturális beruházásoknak, köztük új bevásárlóközpontnak és a 2010-ben érkezett Inditex csoport bővítéseinek köszönhető, amely olyan nagy márkákat képvisel, mint a Zara, a Pull & Bear, a Massimo Dutti és a Bershka. A spanyol kereskedő színrelépése más új belépőket is felbátorított. A lendületes fejlődést a bérek vásárlóerejének növekedése és az ország Oroszországgal és Fehéroroszországgal kötött vámuniója is támogatta. A kelet-európai városok között Moszkva (11 új belépő), Kijev (9 új belépő) és Varsó (6 új belépő) is a kiskereskedők kiemelt célpontjai, akik bővítéskor az erőteljes gazdasági növekedésre és a legjobb növekedési potenciállal rendelkező piacokra koncentrálnak.
– Napjaink gazdasági bizonytalansága miatt a kereskedők sokkal rugalmasabb megoldásokat alkalmaznak európai terjeszkedésük során. A korábbi forgatókönyvek szerint egy londoni zászlóshajó-üzlet megnyitását további angliai terjeszkedés, majd cégtulajdonban álló franciaországi és németországi boltok nyitása követte. Ma ugyan még London maradt az elsőszámú célpont, de a kereskedők inkább többcsatornás modellben gondolkodnak, kiaknázva az e-kereskedelem lehetőségeit például Skandináviában, ahol nagyon jelentős az online vásárlás, illetve nagykereskedelmi stratégiát folytatnak Németországban, ahol inkább a nagyáruházi forma (department store) a meghatározó – tette hozzá Peter Gold.
A szakértő szerint a kereskedők - válaszul az erősödő versenyre - új koncepciókat találnak ki és erős marketingértékkel bíró „zászlóshajó” üzletet nyitnak. Ez a városok főutcáin található boltok újjáéledését eredményezte, néhol azokban a közép-kelet-európai országokban is (főleg Lengyelországban és Horvátországban), ahol eddig a bevásárlóközpontok domináltak.
