Az érdeklődés mutatja, hogy a nehézségek ellenére töretlen az érdeklődés az orosz és FÁK országok piacai iránt – mondta Tóth Imre BKIK és MKIK magyar-orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke a Piac&Profit Orosz-FÁK-országok üzleti fórumán. (Itt olvashat arról, hogy mit vár a szakember idénre az orosz piactól.)
Hogy meddig tart a válságos helyzet, azt nem könnyű megmondani, hisz azt sem tudtuk, hogy mikor kezdődik – mondta Tóth Imre. De azt tudhatjuk, hogy az orosz parlament kétéves krízis programot fogadott el, ez arra utal, hogy még el fog tartani egy darabig a válságos helyzet. Az év végére talán jobban látható, hogy a minszki megállapodásokat mennyire sikerül végre hajtani. Ha nagyobb részt igen, akkor már egy kicsit optimistábbak lehetünk.
Miért érdemes ilyenkor mégis az orosz piacra menni?
Perspektivikus és nagy piacról van szó, ez nem kérdés. 17 millió négyzetkilométer azért nem semmi. Az OECD legfrissebb jelentései szerint Oroszország a következő 50 évben is ott lesz a világ 5 fejlett és gazdaságilag fejlődő országa között, tehát az sem kérdés, hogy nem csak nagy, de perspektivikus is. A globális felmelegedés hatására újabb és újabb területek kerülnek művelés alá, a világ vízkészletének 34%-a Oroszországban van (a Bajkál-tó magában 20%) – tehát a természeti kincsek is biztosítják ezt.
Bár az orosz piacra nehéz és költséges betörni, nem kell félni tőle, mert ha egyszer sikerül, akkor az a tapasztalat, hogy az ott gyökeret eresztett vállalkozások 80%-a ott is marad. A hatalmas piac, az orosz piacon elérhető nyereség miatt, ami akár 15-25%-is lehet. Mi magyarok 5-10% körüli nyereséghez szoktunk hozzá, az orosz piacon ennél nagyságrendileg több is elérhető.
A harmadik érv, amit saját tapasztalatból mondott a szakember, hogy nem szabad harmadszor is elkövetni azt a hibát, amit a kilencvenes években elkövettünk, hogy teljes egészében kivonultunk az orosz piacról, ugyanezt tettük a válság idején. Abban a pillanatban elfoglalta a helyünket a konkurencia és katasztrofális szintre zuhantak a kapcsolatok. A helyünket tehát a nehezebb időkben is érdemes fenntartani. Hogy milyen gyorsan megjelenik a konkurencia ezen a piacon, arra példaként említette a szakember, hogy az Unió szankciói idején az USA 30%-kal növelte a szállításait a dél-orosz régiókban, ahol a német és osztrák szállítás is jelentősen visszaesett. (A magyar egyébként ezen a területen 10%-kal nőtt tavaly.)
Hiányzik az állam
Nem igaz, hogy a mezőgazdaság szenvedte el a legnagyobb veszteséget tavaly Oroszországban – hangsúlyozta Tóth Imre. 103 milliárd forintos veszteség – ez súlyos, de az ipar visszaesése nagyobb, 400 milliárd forint körüli veszteséget könyvelt el, különösen, ha az olyan áttételes hatásokat is figyelembe vesszük, mint például, hogy milyen súlyos veszteség, hogy Moszkva mellett leállítják a Volkswagen törzsüzemét– hisz a motorokat Győrben gyártották hozzá.
A válságos helyzetet piaci megalapozásra, erőgyűjtésre és a start készség megalapozására kell felhasználni – tanácsolja a szakember. Az osztrák intézkedéseket hozta fel példának, ahol a kkv szektor veszteségeit kompenzálja az állam és segíti az újak piacra lépését. Itthon ez nagyon hiányzik, vállalkozásonként pármilliós többletköltség merül fel az orosz piacon, a piacra lépéssel kapcsolatban, aminek a támogatása nagyon hiányzik itthon – jelezte a szakember.
Kb. 25% a magyar nagyvállalatok és kb. 20% a kkv szektor jelenléte, ami a szakember szerint nagyon kevés. Ez arányában nem lenne rossz, az osztrák kkv-k megjelenése is hasonló arányú, de jobban ki vannak stafírozva, nagyobb az optimizmus, nem fáradtak el és szívesebben törik az utat.
A javaslataik tehát elsősorban a kkv-szektor exportjának támogatására vonatkoznak. Szerepelnek köztük gazdaság diplomáciai javaslatok - 2 külképviseletet javasoltak, ebből kazah megvalósult, véleményük szerint a voronyezsi területen lenne még rá szükség. (Putyin orosz elnök látogatása után jelentették be 2015. februárjában, hogy Magyarország négy kereskedőházat hoz létre Oroszországban, Jekatyerinburgban, Kazanyban, Rosztovban és Szentpéterváron.) Fontos lenne a külkereskedelmi hálózat fejlesztése, arányait tekintve: az osztrák külgazdasági attasék négyszer annyian vannak, mint a magyarok. Pedig nekik nagyon fontos szerepük van a kilátogató vállalkozások útjainak előkészítésében. A szűkös magyar személyi jelenlét miatt ezt a magyarok nem tudják megtenni. (7 attasé van kint összesen az egész országban.)
Fontos lenne a finanszírozási támogatások beindítása, bár érthető, hogy a labilis gazdasági helyzetben nehéz ilyen döntést meghozni. De a rubel az utóbbi pár hónapban stabilizálódott, már lehet számolni vele, de hosszabb távú projektekre szerződést kötni ma is rizikós, szükség van a banki támogatásra.
Az oroszországi munkavállalási engedélyek kiadását nagyban egyszerűsíteni kéne. Bonyolult és korrupció húzódik mögötte, javasolták, hogy erre jobban kéne figyelni – hívta fel a figyelmet Tóth Imre.
Uniós pénzt direkt exportra nem lehet felhasználni, de az exportképesség javítására igen – így ez természetesen az export növekedésére közvetlen hatással van. Fontos lenne tehát az oroszországi piacra lépés támogatása– aminek egy része, az első GINOP pályázat épp megjelent - de a szakember szerint ez csak „csepegtetés”, 5 milliárd forint semmi az idénre beígért 700 milliárdos támogatási kiírásokhoz képest. Mindenképpen gyorsítani kell ezt a folyamatot, ezért a Magyar-orosz Tagozat Lázár Jánoshoz fordul.
A kiváló kormányközi kapcsolatokat ideje lenne vállalkozói pénzre váltani – hangsúlyozza a szakember. Egyelőre ez nem történt meg. Az út kikövezése a vállalkozások számára még hátra van.
