Háromból egy látogató csupán nézelődik a plázákban

Az elmúlt években országosan mért 19 bevásárlóközpont adatait rögzítő GfK benchmark adatbázis és a GfK Bevásárlóközpontok tanulmány szerint a bevásárlóközpontok kedvelt vásárlási helyszínek. A központok látogatóinak ugyan nagyobb arányát adják a nők, mint a férfiak, ám jelentősek a különbségek az egyes házak között. Átlagosan 64 percnyi időt tölt egy látogató egy-egy plázában.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A GfK Hungária Bevásárlóközpontok tanulmánya szerint a bevásárlóközpontok kedvelt bevásárlási helynek számítanak, a hazai vásárlók 43 százaléka említette valamely plázát - azaz nagy alapterületű bevásárlóközpontot, ahol az épületen belül több különálló üzlet található, melyek többsége nem élelmiszer-jellegű termékeket árul, illetve jellemzően valamilyen szórakozási lehetőséget is nyújt - mint kedvelt bevásárlási helyszínét. Ezek a bevásárlóhelyek elsősorban az aktívan dolgozók körében népszerűek, különösen a munka- és lakóhelyük között ingázóknál - a Pest megyei lakosok például legnagyobb arányban (41 százalék) ezeket látogatják.

Gyakran hangzik el az a sommás megállapítás, hogy a nők inkább szeretnek vásárolni, mint a férfiak. A látogatók összetételét vizsgálva azonban ez esetben ez nem feltétlenül van így: a kutatóintézet által vizsgált 19 bevásárlóközpont látogatóinak 57 százalékát adják a nők és 43 százalékát a férfiak. Az egyes helyszínek között vannak természetesen különbségek. Van például olyan pláza, ahol a férfivevők aránya a 60 százalékot is megközelíti, míg a legalacsonyabb érték 30 százalékhoz közelít.


Fele-fele arányban a férfiak és a nők a plázákban

Az ideális bevásárlóközpont három legfontosabb ismérve a különböző árszínvonalú üzletek jelenléte, a közelség/ könnyű megközelíthetőség és a hosszú nyitva tartás. Korábbi kutatások alátámasztják, hogy azokon a településeken, ahol több, közel azonos színvonalú pláza is működik, az emberek többsége a lakó- vagy munkahelyéhez legközelebb esőt látogatja leggyakrabban - ez alól kivételt jelenthet például egy újonnan nyíló bevásárlóközpont, ahová a kíváncsiság és a nyitási akciók miatt hajlandóak többet utazni a vásárlók.

 

Van élet a plázák után?
Az elmúlt ötven évben Amerikában a bevásárlóközpontok közösségi helyekből a régi vásárlói szokások emlékhelyeivé változtak át. Úgy tűnik, mégsem a bevásárlóközpontoké a jövő? Korábban is voltak problémáik, mostanság azonban az internet még több vásárlót szipkáz el tőlük. És miközben a kiskereskedők lassan kivergődnek a plázák megjelenése óta bekövetkezett legsúlyosabb gazdasági visszaesésből, sokan közülük rájönnek, hogy lehetőségeiken túl terjeszkedtek, és gyors ütemben zárják be boltjaikat. Az eredmény a szabad helyiségek rendkívüli megszaporodása a bevásárlóközpontokban. A híres Sears Holding százhúsz üzletének bezárásáról döntött, a Gap ruházati cég kétszázéról. A legtöbb város - költségvetésének szűkössége miatt - nem engedheti meg magának, hogy támogassa a betegeskedő bevásárlóközpontokat, az egészséges kiskereskedelmi cégek - mint például a ruhakereskedő H&M - pedig általában nem nyitnak boltot olyan helyeken, ahol rosszul megy az üzlet. A várostervezők így nem tehetnek mást, mint megpróbálják újragondolni és átalakítani a plázák funkcióit.

A látogatók közel 80 százaléka nem utazik 30 percnél többet, hogy meglátogasson egy bevásárlóközpontot, ez alól csak néhány kivétel van: vagy néhány nagy alapterületű, de egyedi attrakcióval is rendelkező fővárosi helyszín, vagy néhány regionális központként is funkcionáló vidéki központ. Azok a helyszínek, ahová többet utaznak a vásárlók nagyobb arányban számíthatnak arra, hogy a látogatóból vásárló is lesz.

Az összes látogató egyharmada jellemzően csak nézelődni érkezett, és ők jellemzően pénzköltés nélkül is távoznak. Azok, azonban, akik vásárlás után távoztak, átlagosan kicsivel több, mint 7000 forintot költöttek el. A költéseket tekintve országosan igen nagy eltérések vannak, hiszen vannak olyan vidéki plázák, ahol átlagosan 3000 forint körül költenek a vásárlók, míg néhány fővárosi helyszínen ez az összeg meghaladja a 10000 forintot is.

„A leggyakoribb plázalátogatók a 15-34 évesek, a magasan kvalifikáltak és nagyobb jövedelemmel rendelkezők, a városi lakosok" - idézi a tanulmány megállapítását Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. „E csoportoknak azonban igen eltérő igényeik vannak. Míg a tinédzserek és a huszonévesek elsősorban a szórakozást keresik, vagy ismerőseikkel találkoznak, 30 év felett a vásárlás elintézése lesz a fő szempont. Itt érdemes megemlíteni a szolgáltatások igénybevételét is, hiszen a látogatók 10 százaléka kimondottan azzal a céllal érkezik egy bevásárlóközpontba, hogy banki, postai, közüzemi ügyeit elintézze" - mondta el a szakember.

Egy-egy látogatás átlagos időtartama országosan 64 perc, de természetesen itt sem beszélhetünk egységes trendekről. A kisebb alapterületű, kevesebb látnivalót kínáló helyszíneken egy átlagos látogatás fél óráig tart, míg a legnagyobb alapterületű és széles választékkal bíró házakban átlagosan akár 100 percet is eltöltenek a látogatók. A látogatás hossza összefüggésben van a látogatás céljával: aki elsősorban ügyet intézni vagy vásárlási céllal tér be, sokkal kevesebb időt tölt el egy plázában, mint a szórakozni érkező fiatalok vagy az egy-egy attrakcióra betérő gyerekes családok. Ez utóbbi esetben nem ritkán a két órát is meghaladja a plázában töltött idő.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo