Magyarországon az Allianz Kockázati Barométer 2015-ös adatai szerint a vállalatok működését leginkább fenyegető kockázati tényező a tűz- és robbanásveszély (65 százalék). A felmérés 47 ország 500 kockázati és vállalati biztosítási szakértőjének bevonásával készült. Az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban tűz és robbanás kockázata a válaszadók 27 százalékát aggasztja leginkább, így a rangsorban a harmadik helyet foglalja el, és hagyományosan listavezető ipari kockázatnak számít. De nem így a lakossági szegmensben. Az Allianz lakossági vagyon kárstatisztikái azt mutatják, hogy az otthonainkban egy esetleges tűzkár nincs ott a top félelmek között.

Az elmúlt években áprilistól szeptemberig átlagosan körülbelül havi 75 tűzesetet jelentettek be az Allianzhoz, a többi, fűtési szezonba eső hónap átlaga meghaladta a 110 darabot is. Az elmúlt évek statisztikái egyértelműen azt mutatják, hogy a legtöbb tűzkár decemberben történik. Ugyan nem a tűzkárok a leggyakoribb káresemények, de a legnagyobb ráfordítást az ilyen típusú károk jelentik, közel 600 ezer forint az átlagkár ezekben az esetekben.

A KSH legutóbbi népszámlálás során gyűjtött statisztikái alapján a magyar lakások 15 százaléka távhővel fűt, több mint 45 százaléka másfajta (központi, cirkó-) kazánnal, vagy más központi eszközzel rendelkezik, míg közel 40 százalék egyedi helyiségfűtéssel rendelkezik. Az Allianz megbízásából a GfK Hungária Kft. által végzett kutatás szerint a panelekben távhővel, az egyéb társasházakban vezetékes gázzal, míg a családi házakban gázzal és/vagy tűzifával fűtenek jellemzően; a családi és ikerházak 75 százaléka vezetékes gázt, 61 százalékuk pedig tűzifát is használ kiegészítő fűtőeszközként.

A fűtéssel és tüzeléssel összefüggésbe hozható lakástüzek és egyéb károk – például szénmonoxid mérgezés – jó része elkerülhető, ha betartunk néhány alapszabályt.

 Megbízható szénmonoxid érzékelőt szerezzünk be!

Ezek az érzékelők fontosak lehetnek olyan lakó-helyiségekben is, ahol gázkazánt, cirkót, vagy gáztűzhelyet használunk, így a szénmonoxid-veszélyt időben észlelhetjük. A vásárláskor a használati és műszaki leírást gondosan tanulmányozzuk át, ugyanis vannak olyan készülékek, amelyek nem cserélhető elemmel rendelkeznek, vagy a megbízható működési élettartamuk túl rövid. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság publikussá tette a megfelelő és alkalmatlan érzékelők listáját a weboldalán, itt ellenőrizhetjük az eredményeket.

 Bízzuk szakemberekre az állapotfelmérést és a javításokat!

A fűtési szezon kezdetén ellenőriztessük szakemberrel a kéményjáratok tisztaságát, átjárhatóságát és a fűtési berendezés állapotát. Ha a fűtési készülékünk meghibásodott, javítását bízzuk szakemberre.

Biztosítsuk a meleg levegő szabad áramlását!

Amennyiben a fűtési készülék az égéshez szükséges levegőt a lakótérből használja fel, győződjünk meg arról, hogy a levegő utánpótlás biztosított és megfelelő méretű a szellőzőnyílás. A szellőzőnyílásokat mindig hagyjuk szabadon, ne tömítsük el azokat. Ha jól záródó műanyag nyílászáróink vannak, akkor fokozottan ügyeljünk arra, hogy megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre a fűtés és főzés céljára.

 Vigyázzunk a testi épségünkre!

Ne legyenek gyúlékony anyagok a nyílt láng és a sugárzó hő közelében, hiszen a kicsapó láng vagy szikra tüzet okozhat. Fokozottan ügyeljünk az égéstermékek megfelelő elvezetésére, mert a visszaáramló mérgező gázok könnyen tragédiához vezethetnek. Az ilyen típusú balesetek megelőzhetők, ha szénmonoxid érzékelőt helyezünk el otthonunkban - ezek a kereskedelmi forgalomban könnyen beszerezhetőek.

 Gáztüzelésű rendszereknél is elvárt a fokozott óvatosság!

A régi falazott, bélés nélküli kéményeket acél, alumínium vagy speciális műanyagból készült béléscsővel kell kibélelni, amely ellenáll a csőben lecsapódó megkötött savakat tartalmazó kondenzvíz maró hatásának. Tanácsos naponta több alkalommal is szellőztetni.