Az elmúlt években az indokoltnál jóval kevesebb, nagyjából a fele vevőt lehetett regisztrálni az ingatlanpiacon, ráadásul a válság előttiekhez képest más vásárlási szokásokkal. Vagyis manapság az tud nekik eladni, akinek a megfelelő helyen a megfelelő (alacsony) áron van eladnivalója. Hol és mennyiért vásárolnak ma Budapesten, és milyen volumenben?
A XI. és XIII. kerületekben évi kb. 2500 tranzakció történik, ezzel a főváros legforgalmasabb régiói. A XI.-ben ráadásul a 9 és a 10 milliós ingatlanokra is 300-300 vevő jut évente, amely a már említett XIV. kerületi, 9 millióért vásárolt lakások kategóriája után a két legnagyobb adat. Ez utóbbi kerület egyébként szintén dobogós az évi 2200 körüli ingatlan adás-vétellel.
A Duna House elemzésében külön vizsgált 25-50 millió közötti kategóriában az V. és a II. jeleskedik. Az V. kerület azért, mert az összes eladott ingatlan harmada ebből az árkategóriából kerül ki, ami mennyiségét tekintve évente kb. 220 darab tranzakciót jelent. A II. kerületben valamivel kevesebb, 27% az ebbe az árkategóriába eső vételek aránya, de az évi összes, kb. 1300 tranzakciót tekintve ez nagyjából 350 db ingatlanvétel ebben a sávban. Egyébként a II. kerület vezeti az 50 millió fölöttiek listáját is, 14% vásárol ilyen összegért, ami ~ évi 180 db adás-vételt jelent.
Ha már a legdrágábbat említi az elemzés érdemes a legolcsóbb, 5 millió Ft alatti ingatlanok piacát is megemlíteni. Ebben az ársávban a VIII. kerület van az élen. Itt évente összesen 1400 körüli adás-vétel történik, amelynek a 15%-a az említett 5 milliós ár alatt realizálódik, vagyis kb 210 darab tranzakció.