Erősen koncentrált a magyar sörpiac

Több mint hetven olyan magyarországi vállalkozás van, amely a cégnyilvántartás szerint főtevékenységként végez sörfőzést. A társaságok 2011 óta 120-133 milliárdos összesített árbevételt értek el, ezek túlnyomó többségét a három legnagyobb gyár produkálta.

2014. augusztus 9.

Piac&Profit

Módfelett koncentrált a magyar sörfőzés piaca: hetvenkét olyan vállalkozás van, amely főtevékenysége sörgyártás vagy malátagyártás, ezek árbevételének több mint 90 százalékát három nagy gyár, a kőbányai székhelyű Dreher, a hazánkban soproni kötődésű Heineken és a Borsodi adja. Ez a három cég 2013-ban 30-50 milliárd forint közötti árbevételt ért el, míg a negyedik legnagyobb szereplő, a Pécsi Sörfőzde Zrt. már csak 5,4 milliárdos bevétellel büszkélkedhetett tavaly.

A három nagyvállalat túlsúlya persze nem az elmúlt év eredménye, hanem lényegében a rendszerváltozást követő piaci viszonyok megjelenése óta tapasztalható. Az elmúlt három évben árbevételük aránya érdemben nem változott: a főtevékenység szerint sörgyártással foglalkozó cégek árbevételének 93-95 százalékát tette ki – derül ki a Wolters Kluwer Kft. és a Napi.hu által üzemeltetett Céginfo.hu adatbázisából

A három vállalaton belül a Dreher árbevétele dinamikusan, 32 milliárdról csaknem 46 milliárdra nőtt, a Borsodié enyhén, 33,2 milliárdról 31,7 milliárdra csökkent, míg a Heinekené 46,7-49 milliárd között ingadozott (természetesen ebben nemcsak a sörfőzésből, hanem minden más üzleti tevékenységből származó árbevétel benne van).

A komplex értékesítés segítheti a kis sörfőzdéket

Egyre népszerűbbek és egyre inkább szem elé kerülnek a kisüzemi sörök a magyar piacon. Ha a sör is gasztronómiai értékkel bír, egy olyan réspiacot célozhatnak meg a készítői, ahol a kicsiknek is van esélyük.

Érdekes, hogy a negyedik piaci szereplő viszont fokozatosan veszít a részesedéséből: a Pécsi Sörfőzde Zrt. árbevétele 2011-ben még az összes sörgyártó árbevételének csaknem 6 százaléka volt, tavaly viszont már csak 4 százalékos volt a részesedésük (összegszerűen 7 milliárd fölül 5,4 milliárd alá csökkent a bevételük). A lista másik végén több mint tíz olyan vállalkozás van, amely 2013-as árbevétele a tízmillió forintot sem érte el – igaz, a tavaly alapított Magyarhertelendi Sörfőzdéé csak néhány tízezer forintra volt ettől –; ezek a vállalkozások jellemzően kézműves söröket előállító manufaktúrák, kisüzemek.

A pécsi cég visszaesése azért is figyelemreméltó, mert a főtevékenység szerint sörgyártással, malátagyártással foglalkozó több mint hetven vállalat árbevétele egyébként az elmúlt években lendületesen nőtt. 2011-ben még csak 120,3 milliárd forint volt ezeknek a vállalatoknak a bevétele, tavaly már meghaladta a 133 milliárdot, amit két év alatt nagyjából 11 százalékos növekedést jelent. Ez azt jelenti, hogy a két év alatt mért infláció fölött, nagyjából kilencedével nőtt a sör- (és egyéb termékeik) értékesítéséből származó bevételük. A 2011-2013-as időszakban összesen mintegy 440 milliárd forint volt a főprofil szerint sörfőzéssel foglalkozó vállalkozások árbevétele.

A cégnyilvántartásban egyébként összesen csaknem 1200 olyan cég van, amely egyik tevékenysége a sörgyártás – ez csaknem tizenhatszorosa a főtevékenység szerint sörfőzéssel foglalkozó vállalkozásoknak. Ezek azonban érdemi hatással nincsenek a magyar sörfőző-ágazatra.

A sör segíthet Európának

A Regioplan és az EY (korábban Ernst & Young) által készített jelentés szerint Európa sörgyártói kiemelt szerepet játszhatnak a munkahelyteremtésben , ezzel hozzájárulva az EU törékeny gazdaságának felpörgetéséhez. A jelentés szerint az EU söripara 2 millió munkahelyet biztosít, ami az EU-ban meglévő összes munkahely 1%-át teszi ki, és más iparágak, mint például a mezőgazdaság, a csomagolóipar, a logisztika, a marketing, a kiskereskedelem, illetve a vendéglátóipar jelentős mértékben profitál az élénk és dinamikus söripar működéséből.