A GVH - a témában kiadott közlemény szerint - ugyanis azt észlelte, hogy a vizsgálatban érintett szervezetek megegyeztek egyrészt a Magyarországon termesztett görögdinnye 2012. július közepétől alkalmazandó áraiban, másrészt abban, hogy a Magyarországon kívül megtermelt dinnyét nem, vagy csak diszkriminatív árazással forgalmaznak Magyarországon. Így e vállalkozások és szervezetek a fenti magatartásukkal valószínűsíthetően megsértették a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkében foglalt tilalmakat.
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozások és érdekképviseleti szervezetek a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására, és ezen keresztül annak megállapítására irányul, hogy történt-e jogsértés. A versenytörvény alapján az eljárás befejezésének határideje 6 hónap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal, egyenként legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható" - olvasható a hivatal közleményében.
A GVH július közepén jelezte, hogy tájékozódik arról, hogy az érintett vállalkozók és szervezetek azon megállapodtak-e arról, hogy a dinnye minimális kilónkénti ára 99 forint lehet. Az ügy pikáns eleme, hogy a megállapodás a Vidékfejlesztési Minisztérium közreműködésével születhetett.
Budai Gyula a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára július közepén a magyar dinnye népszerűsítésének kampánya keretében beszélt arról, hogy a termelők, a kereskedők - a nagy multinacionális áruházláncok - és a szakmaközi szervezet (FruitVeB) képviselői egyeztettek a minden piaci szereplő számára átlátható viszonyok kialakításáról. Ennek eredményeképpen az államtitkár nyilatkozata szerint olyan megállapodás született, hogy a multinacionális áruházláncok a közösen kialakított áron értékesítik majd a dinnyét, és abban is egyezség jött létre, hogy milyen, még elfogadható ár alakuljon ki a szezon végén.
Ekkor azonban az államtitkár még nem beszélt a kartelezésről. Erről augusztus közepén nyilatkozott Budai Gyula, amikor úgy fogalmazott, hogy a dinnyetermelők érdekében kartelleztek, mert két év alatt 11 ezer hektárról 5 ezer hektárra csökkent a hazai a dinnyetermő terület.
