Mások mellett a gyulai, panyolai, ceglédberceli, agárdi, györkönyi, lajosmizsei, boldogkőváraljai manufaktúrák képviselői elmondták: többségük csak néhány éve működik, és kevesen tudtak megjelenni eddig a külpiacokon. Azt remélik, hogy a Pálinka-fesztiválnak elnevezett rendezvény segítségével az orosz főváros és az északi nagyváros elit üzleteinek polcain, az éttermekben, szállodákban is kaphatóak lesznek a kiváló minőségű magyar pálinkák.
Tisztában vannak azzal, hogy ehhez összefogásra van szükség, hiszen hiába kiváló a termék, népszerűsítése, piacra juttatása költséges. Kiss Szilárd, a moszkvai magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja hozzátette: jogos az elvárás, hogy az Agrármarketing Centrum több segítséget, a mostanihoz hasonló lehetőségeket teremtsen a magyar pálinkamanufaktúráknak.
Az attasé elmondta, hogy Moszkvában a GUM, a Vörös téri luxusáruház, a Globusz-Gourmet elit oroszországi üzlethálózat, a francia nagykereskedelmi hálózat, valamint Ivanovo város magyar éttermének képviselői is megjelentek a Tokaji borklub rendezvényén.
Kevesebb a visszaélés a pálinkával
Egy év alatt 12 millió liter adómentes pálinka
Míg 2010-ben 2,8 milliárd forint folyt be az államkasszába a pálinka bérfőzés után befizetett jövedéki adóból, addig 2011-ben, a hazai pálinkafőzéshez kapcsolódó törvény megszületése utáni évben ugyanez a szám már csak 15 millió forint volt, nagyobb mennyiségű bérfőzés mellett. 2010. szeptember 27-én jelentette be a kormány, hogy ettől az időponttól otthon is díj- és jövedékiadó-mentesen lehet pálinkát főzni, ennek mennyiségi korlátja 50 liter 86 százalékos párlat. A 2010-es liberalizáció előtt Magyarországon a saját gyümölcsöskertből származó gyümölcsöt kedvezményes bérfőzési szeszadó – a jövedéki adó 50 százalékának – megfizetése mellett lehetett az engedéllyel rendelkező bérfőzdében lefőzetni, ez a fizetési kötelezettség azonban az új szabályozással megszűnt, mindennek pedig az államkasszára is hatása van az elmúlt időszak tapasztalatai szerint.