Hatalmasat estek a Standard & Poor’s 500-as indexében szereplő energiacégek részvényárai, így az S&P 500 energiaindexe az OPEC múlt heti bejelentését követően 6,5 százalékkal gyengült. Ezzel az utóbbi négy hónapban összesen egybillió dollárral csökkent a legnagyobb energiacégek piaci kapitalizációja. Peter Garnry, a Saxo Bank vezető részvénypiaci stratégája úgy véli, a helyzet legnagyobb nyertesei a nagy üzemanyag-felhasználók, például a légitársaságok, illetve a fogyasztók lehetnek. Az alacsony energiaárak az előbbieknél jelentősen csökkentik a működési költségeket, míg az utóbbiak esetében megemelik az elkölthető jövedelmet, a fogyasztás élénkülése pedig segíthet beindítani a gazdasági növekedést. Ole Hansen, a Saxo Bank vezető árupiaci stratégája szerint az egyik fő kérdés, hogy jövőre mekkora károkat okoz és milyen finanszírozási nehézségeket jelent majd az alacsony olajár az egyébként is marginális nyereséggel működő amerikai palaolaj-kitermelőknek.
Lejtőn az energiacégek részvényei
„Az utóbbi négy hónapban majdnem egybillió dollárral csökkent a világ legnagyobb energiacégeinek kapitalizációja. Múlt hét végén a S&P 500 energiaindexe 6,5 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy az ebben jegyzett óriáscégek, mint például az Exxon Mobile vagy a Chevron óriási veszteséget könyvelnek el” – mondta Peter Garnry, a Saxo Bank vezető részvénypiaci stratégája. – „A továbbra is csökkenő olajár gyakorlatilag felfalja a szektor profitját, és ha a trend folytatódik, az energiapiac kisebb szereplői rövid úton fizetésképtelenné válhatnak. A vállalatok folyamatosan csökkentik profitvárakozásaikat, és a kereslet rövidtávon továbbra is gyenge marad. Érdekes, hogy a szektor részvénypiaci értékelése az utóbbi időszak lejtmenete ellenére még mindig a történelmi átlag felett van, így elkerülhetetlennek látszik a további leértékelés.”
A fogyasztók lehetnek a nyertesek
Az olajárcsökkenés hatása a háztartások szintjén is megjelenik: az amerikai családok éves elkölthető jövedelmét, például, átlagosan 600 dollárral növeli meg az alacsony olajár, így a jelenleg is többéves csúcson tartózkodó fogyasztói bizalmi indexek további emelkedésére számíthatunk. „2015-ben kiemelt figyelmet kap az olajár alakulása, amely érzékelhető hatással lehet a fogyasztásra és a gazdaságra. Számításaink szerint egy 20 dolláros csökkenés az olaj hordónkénti árában 2 százalékos növekedést jelent a globális össztermékben egy 3 éves periódus alatt. A Brent típusú olaj esetében azonban már 40 dolláros csökkenésnél tartunk, tehát 4 százalékos lehet a pozitív hatás” – hangsúlyozta Peter Garnry. – „A nagy üzemanyag-fogyasztók és a fogyasztáshoz szorosan kötődő ágazatok komoly lendületet kaphatnak, és a részvénypiac legjobban teljesítő szegmensei lehetnek 2015-ben – a Lufthansa részvénye, például, egyetlen hét alatt 8 százalékkal erősödött.”
Nehéz helyzetben a palaolaj-kitermelők
Az OPEC múlt heti döntése, amely szerint a tagok nem csökkentik a kitermelési kvótát, nehéz helyzetbe hozta az egyébként is szűkre szabott profitot termelő amerikai palaolaj-kitermelőket, a kitermelés üteme lassulni fog. „A világnak szüksége van az amerikai olajra, mert anélkül az árak jóval 100 dollár felett járnának” – fejtette ki Ole Hansen, a Saxo Bank vezető árupiaci stratégája. – „Jövőre viszont várhatóan további egymillió hordóval bővül majd a kitermelés egy olyan piacon, ahol a kereslet már így is nagyon gyenge, az árat tehát most csak a kínálat szűkülésének valamilyen jele tudná stabilizálni. Rövidtávon 60 dollár körüli hordónkénti ár mellett a kitermelőknek már komoly finanszírozási problémákkal kell szembenézniük.” A szakértő szerint az alacsony olajár a szankciókkal együtt már Oroszország kitermelését is rendkívüli mértékben sújthatja. Ugyanakkor, keresleti oldalról nem kizárt a növekedés: Kína, mint a világ egyik legnagyobb üzemanyag-felhasználója, bizonyára feltölti stratégiai készleteit, hogy élhessen az olcsó olaj által kínált növekedési lehetőségekkel.”
