A külföldi vendégek 928 ezer vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 9,1, az éjszakáké pedig 9,7%-kal nőtt 2011. április hónaphoz viszonyítva. A forint/euró árfolyam 296 forint volt áprilisban, 31 forinttal (11%-kal) gyengébb, mint egy évvel korábban. A vendégéjszakákban mért vendégforgalom 59%-a, a szállásdíjbevétel kétharmada származott a külföldiektől. A legjelentősebb küldő országokból érkező vendégek éjszakáinak száma - az Egyesült Királyság és Ausztria kivételével - nőtt. A külföldivendég-forgalom jelentős részét fogadó szállodákon belül - a kétcsillagos egységek kivételével - minden kategóriában növekedés volt. A korábbi hónapok visszaesését követően az ötcsillagos szállodák esetében a külföldi vendégek száma áprilisban 4,6, a vendégéjszakák száma pedig 5,9%-kal nőtt. A külföldi vendégek száma - Tisza-tó kivételével (ahol visszaesés volt) - mindegyik turisztikai régióban nőtt - áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésében.
Az év negyedik hónapjában a belföldi vendégek 656 ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, ez a teljes vendégforgalom 41%-a. Számuk 1,0%-kal csökkent, míg az éjszakáké 3,1%- kal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A vendégforgalom visszaesése kilenc turisztikai régióból egyet érintett. A belföldivendég-forgalom háromnegyedét fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma 5,5%-kal nőtt.
A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 48%-os volt, ezen belül az ötcsillagosok 71, a négycsillagosok 54%-os foglaltságot értek el. Áprilisban a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 9,6%-kal (14 924 forint), az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel szintén (bruttó REVPAR) 14%-kal (7145 forint) nőtt 2011 azonos időszakához viszonyítva. Budapesten a vendégforgalom jelentős részét fogadó három-öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára áprilisban 10 500 és 32 300, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 5000 és 24 300 forint között alakult, ami 35-109, illetve 17-82 eurónak felel meg.
A kereskedelmi szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 10%-kal emelkedett a vizsgált időszakban. Áprilisban a szálláshelyek 21,2 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 11,9 milliárd forint volt. A bevétel kétharmada származott a külföldiektől, a forint/euró árfolyam az első négy hónap átlagában 9,6%-kal volt gyengébb, mint egy évvel korábban. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás árindexe 4,3% volt. A forint árfolyamának gyengesége mögött elsősorban a külföldi piaci bizonytalanság áll. Részben a május eleji görögországi választások után kiéleződött politikai és fiskális válság az eurózónában, részint a magyar kormány és az IMF közötti tárgyalások megkezdésének elhúzódása, illetve az ezzel kapcsolatos ellentmondásos nyilatkozatok.
A működő kereskedelmi szálláshelyek közül áprilisban még 1764 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket és 1381 egység Széchenyi Pihenőkártyát, a belföldi vendégek 547 millió forint értékben fizettek ezen fizetőeszközökkel a szálláshely-szolgáltatásokért, melyből az üdülési csekkek aránya 63% volt.
Budapesten a vendégforgalom összességében 10%-kal emelkedett a külföldivendég-forgalom dinamikus növekedésének eredményeképpen, miközben a belföldivendég-éjszakák száma stagnált. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó - több, különböző ágazatban működő - vállalkozások a szálláshelyeken áprilisban közvetlenül közel 28 ezer főt foglalkoztattak, ez 2,5%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A részmunkaidős foglalkoztatás aránya a szállodákban kategóriánként változó, kölcsönzött munkaerőt lényegében csak a négy-, illetve az ötcsillagos egységek foglalkoztattak, minimális arányban.
A szálláshelyi kapacitásra egyszerre volt jellemző, hogy a gazdasági környezet változására a szállodák, a panziók, a kempingek stb. egy része beszüntette működését, míg mások bővítették a kínálatot. Ennek eredőjeként 2012. április 30-án a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2416 volt, ezen belül 891 szálloda 53 ezer szobával, 941 panzió 10 ezer szobával működött. A szállodákban, áprilisban 2500 szobával több állt rendelkezésre, mint az előző év azonos időszakában. Budapesten a vizsgált időszakban 178 szálloda működött, ezek kapacitása 1100 szobával volt több, mint egy évvel korábban. Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma országosan 584 volt.
Közelre és olcsóbban utazik a magyar
A turizmus még nem tért magához a válság után, a szakmai szervezetek a következő egy-két évben nem reménykednek a látványos fellendülésben. A szállodaipar kilátásai bizonytalanok, az utazásszervezők óvatosabb üzletpolitikát követnek. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) szerint a hazai turizmus, szállodaipar fejlődésének kilátásai bizonytalanok, az utazási irodák szövetsége szerint legjobb esetben is csak stagnálás várható a következő egy-két évben a kiutazás és a beutazás területén. A szállodaszövetség és a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) is úgy látja, a bizonytalanságot, a stagnálást elsősorban a gazdasági válság idézte elő. A MUISZ szerint az utazási kedv ugyan nem tört meg, de az utazók nagy többsége az olcsóbb kategóriájú utakat keresi. Rövidebb időre, olcsóbb szálláshelyre, közelebbi úti célokra utaznak a legtöbben.
