A tavalyi volt a legrosszab év

Az építőiparban 5672 cég szűnt meg egy év alatt, ez 11 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és 10 százalékkal több, mint amennyit az ágazat eddigi legrosszabb évnek tekintett 2010-ben töröltek. A felszámolással megszűnő cégek száma újra rekordot döntött, de a kényszertörlési eljárások térnyerésével párhuzamosan 2014-ben már csökkenhet a felszámolások súlya az okok között.

A cégtörlések számából kiindulva rettenetesen rossz évet zárt az építőipar, a szerződés- és megrendelés-állomány figyelembevételével viszont már jóval vegyesebb a kép. 2013-ban 5672 cég szűnt meg, szemben az egy évvel korábbi 5113-mal és az eddigi legrosszabbnak tekintett 2010-es évvel, amikor valamivel több mint 5200 céget töröltek az ágazatban. „2010-zel szemben most jobbnak tűnnek az ágazat perspektívái, a megszűnő cégek helyett mostanában nem alakul azonnal két másik, így a mostani megszűnési hullámot részben pozitív fejleményként is értékelhetjük” – mondta Tóth Tamás, az Opten igazgatója. (Más adatszolgáltatók szerint is idén tovább zsugorodhat a cégvilág.)

Az igazgató szerint a megszűnéshez vezető okok között látványosan vezet a felszámolás (4140 eljárás). Az ezekből következő cégbírósági törlések száma maga is rekordot döntött. Ez azonban nem marad így, 2014-ben ugyanis várhatóan megnő a kényszertörlési eljárás súlya a megszűnéshez vezető okok között, a felszámolás pedig visszaszorul, hiszen 2013-ban 37 százalékkal kevesebb ilyen eljárás indult, mint 2012-ben, összesen 2599. „Ha a cégtörlések száma mellett figyelembe vesszük a cégalapítások visszaszorulását és az ágazatot érintő jogszabályváltozásokat is, kijelenthetjük, hogy az építőipar lassú tisztulásnak indult” – mondta az Tóth Tamás.

Míg a 2012-t megelőző években negyedévente átlagosan 1400-1500 új céget alapítottak az ágazatban, a szám tavaly 884-re mérséklődött. Ez a megszűnések számának emelkedésével együtt oda vezetett, hogy 2012-ben és 2013-ban az újkori magyar történelemben első alkalommal tartósan csökkent az ágazatban működő cégek száma. „Korábban is voltak időszakok, amikor semmiféle gazdasági számítás nem igazolta az építőipari cégek számának bővülését, de 2009–2010-ben a jogszabályi kiskapuk kihasználása robbanásszerű cégalapítási hullámot eredményezett, ami egyes esetekben kifizetetlen számlák hátrahagyásával és a lánctartozások felfutásával járt együtt” – mondta az Opten igazgatója. (Ezért nem szégyen, hanem szükséglet a megfelelő követeléskezelés.)

Néha már köszön az eladó, de ez még édeskevés
Az építőanyag-kereskedések 43 százaléka nem felelt meg a kiszolgálás alapvető követelményeinek, a vevők 60 százalékát elveszítik tudatlanságuk miatt. Viszont egyre több eladó már legalább köszön a vevőnek.
Tóth Tamás szerint a cégalapítások szigorítása, a teljesítést igazoló hatóságok felállítása és általában a cégjog keményedése nyomán jogszabályi szinten már van lehetőség a valódi tulajdonosok és cégvezetők felelősségre vonására. A gyakorlati alkalmazás elterjedése azonban még várat magára: Messze vagyunk még az ideális cégstruktúrától, nemcsak az építőiparban, de összágazati szinten is. A tőkeszerkezet továbbra is rendkívül szétaprózott, a végrehajtások száma és a cégfluktuáció pedig még mindig irreálisan magas.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) ügyvezető alelnöke szerint bizakodásra adnak okot a 2013-as tapasztalatok. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv intézményének eredményei már a gyakorlatban is tapasztalhatók. „A TSZSZ által lefolytatott vizsgálatok száma még felfutó fázisban van, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vitás esetek döntő többsége a felek egyetértésével rendezhető. Az olyan esetekben pedig, amelyekben nem született megállapodás, a bíróság is a TSZSZ állásfoglalásával megegyező döntést hozott. Ezek figyelembevételével a TSZSZ szerepének folyamatos térnyerésére számíthatunk 2014-ben is, különösen akkor, ha a jogalkotókkal együttműködésben a szervezet működési körét sikerül a kivitelezői tevékenységen túl a mérnöki szolgáltatásokra is kiterjeszteni” – hangsúlyozta Koji László.

Az érdekképviseleti vezető szerint az építőipar 2013-as lendülete 2014 első felében megmarad, és éves szinten is növekedő ágazatról beszélhetünk. A szektort azonban továbbra is az uniós forrásból finanszírozott projektek, építésberuházási közbeszerzések húzzák – a lakásépítések felfutása várat magára.

Több eszkimó, kevesebb fóka
2010-hez képest 15 százalékot csökkent az építőiparban tevékenykedő cégek mérlegben szereplő összesített árbevétele, miközben a cégek száma ugyanennyivel nőtt. 2009-ről 2010-re még növekedett a szektor teljesítménye, azóta azonban csökken.

Véleményvezér

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 
Nem lehetünk büszkék: ezen a listán is utolsó helyen szerepel Magyarország

Nem lehetünk büszkék: ezen a listán is utolsó helyen szerepel Magyarország  

Ukrajna és Románia is jobban teljesített. 
Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok

Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok 

Épül, szépül a körbezárt uradalom környéke is. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo