A magyar termények hetven százalékát itthon hasznosítják
A magyar mezőgazdaság termelésének 70 százalékát a magyar élelmiszeripar vásárolja fel - mondta a vidékfejlesztési miniszter, az Agromash Expo szakkiállítás alkalmából tartott tanácskozáson, amelyet a Magyar Agrárkamara rendezett.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
„A magyar élelmiszeripar éves termelési értéke jelenleg mintegy 2300 milliárd forint, a mezőgazdaságé pedig mintegy 1800 milliárd forint” – hangsúlyozta Fazekas Sándor. A magyar élelmiszeripar termelése 2000 és 2010 között hozzávetőleg 20 százalékkal csökkent, a belföldi értékesítés ez idő alatt mintegy 36 százalékkal esett vissza. 2011-ben viszont az élelmiszeripar termelése már 2,3 százalékkal emelkedett, az export pedig 8,2 százalékkal nőtt - emelte ki Fazekas Sándor, aki hozzátette: a magyar élelmiszer-ipari termelés 90 százalékát a nagy és közepes vállalkozások adják. Ugyanakkor az élelmiszeriparban tevékenykedő cégek 96 százaléka mikro- és kisvállalkozás.
Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár elmondta: a négynél több embert foglalkoztató élelmiszeripari vállalkozások száma Magyarországon 2677, az élelmiszeripari cégek összesen mintegy 95 ezer embert foglalkoztatnak. Az élelmiszeripar belföldi értékesítése 2012-ben 3,3 százalékkal csökkent, míg a kivitel 6,4 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. A magyar élelmiszeripar termelési értéke 2011-ben - ez a legfrissebb éves szintű adat - 2271 milliárd forint volt.
Több mint két és fél milliárd a sertéslétszám növelésére
Magyarországon az unió átlagánál kisebb az állattenyésztés aránya a mezőgazdaságban, a szaktárca ennek az aránynak a növelését kívánja elérni, például a már kidolgozott sertésstratégia megvalósításával. Az agrárstratégiában az alapanyag-előállítást és az élelmiszer- feldolgozást előnyben részesíti kormány; a sertéslétszám növelésének támogatására 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre. Az alapanyag-előállítás hosszú éveken át hanyatlott, versenyképessége romlott, ezért most fejlesztésekre van szükség, amelyekre a Darányi Ignác Terv pályázatai adnak lehetőséget — jelentette ki Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára. Az elmúlt évtizedekben visszaesett az élelmiszerexport, azonban a sertés- és baromfihúsra, halakra megvannak a szükséges állategészségügyi bizonyítványok, így sikerült visszaszerezni a piaci pozíciókat. Vietnámot, Szaúd-Arábiát, Oroszországot is sikerült az exportba bevonni, és nyitott a kínai piac is.
Az államtitkár az élelmiszeripar gondjai között említette egyebek mellett az iparág leromlott műszaki színvonalát, elavult termékszerkezetét, gyenge versenyképességét, romló jövedelmezőségét, valamint a feketegazdaság jelentős arányú jelenlétét. Hozzátette: a kormány - és így az agrárkormányzat is - fontos feladatának tekinti, hogy stabil piacot biztosítson a magyar élelmiszeripari termékeknek bel- és külföldön. A belföldi igényeket pedig a lehető legmagasabb szinten a magyar élelmiszeripar szolgálja ki. Hozzátette: fontos teendő a prémium kategóriájú magyar élelmiszeripari termékek kivitelének növelése, és átfogó feladat, hogy az élelmiszeripar lehetőleg minél több ember számára biztosítson munkát és megélhetést.
Miben lehetnénk nagyhatalom? Gyógynövényekben!
Az egész világon mind népszerűbbé válnak a gyógynövények, amelyeknek forgalmát jelenleg évi 12-15 milliárd dollárra becsülik. Legnagyobb fogyasztóik az európai és az ázsiai országok lakói, különösen a legfontosabb exportpiacunk Németország, valamint az Egyesült Államok és Kína. A kiválló természeti lehetőségekkel rendelkező Magyarország előtt komoly lehetőség áll, ugyanakkor régiós szomszédaink is rádöbbentek a piaci résre és hamar lemaradhatunk a versenyben.
Halnagyhatalom lehet Magyarország
Édesvízi halnagyhatalommá válhat Magyarország, ha a vállalásoknak megfelelően használjuk fel az EU illetékes pályázatain elnyert támogatásokat. A vizsgált több mint 150 eddig elindított halászati projekt összértéke meghaladja a 7,8 milliárd forintot. A magyar termelésben a ponty mögött már második helyen áll az afrikai harcsa. Az egészen pontosan 34,3 millió eurós keretet 2013 végéig minden valószínűséggel kihasználják a magyar termelők, így a halgazdaság lehet az egyik olyan ágazat, amely 100 százalékos abszorpciót produkálva, összesen mintegy 47 milliárd forint beruházást valósít meg az ágazatban.
Februártól nyúlra és marhára is kérhető agrárhitel
Az agrárgazdaság kedvezményes forgóeszköz finanszírozását célzó program módosításai várhatóan 2013 februárjától lépnek életbe. A jövőben a baromfi és a sertés mellett a nyúl és a szarvasmarha ágazatban termeltető tevékenységet végző vállalkozások is igényelhetnek forgóeszköz, illetve tenyészállat-vásárlási célú hitelt. “Még kedvezőbb feltételekkel igényelhetik a gazdálkodók 2013 februárjától az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogramot” – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár pénteken Pécsett a Mecsek Takarék Szövetkezet ügyféltalálkozójával egybekötött szakmai rendezvényen. Az államtitkár szerint az agrárgazdaság kedvezményes forgóeszköz finanszírozását célzó program módosításai várhatóan 2013 februárjától lépnek életbe. A jövőben a baromfi és a sertés mellett a nyúl és a szarvasmarha ágazatban termeltető tevékenységet végző vállalkozások is igényelhetnek forgóeszköz, illetve tenyészállat-vásárlási célú hitelt.
