Alig másfél hónapja indult el ténylegesen is a kamattámogatott lakáshitelezés a használtlakás vásárlásra, az egyik feltétel máris sok potenciális vásárlót visszatart.
Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
A Duna House Hitel Centrum beszámolója szerint az új Otthonteremtési kamattámogatás ugyan elindított egy mérsékelt érdeklődési hullámot, annak egyik feltétele azonban sokakat megtorpanásra késztet, ráadásul a hitelt kibocsátó pénzintézetek sem tudnak rá megoldást.
c) e rendelet hatálybalépését követően megkötött adásvételi szerződés alapján olyan, legalább komfortos, használtlakás vásárlására, melynek eladója e lakás helyett az eladástól számított 12 hónapon belül másik lakást kíván vásárolni és ezt legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, …
A jogalkotó szándéka érthető és támogatandó, hiszen ha minden jelzáloghiteles adás-vételi tranzakció mellé egy másik, jövőbeni tranzakció párosul, az gerjeszti az ingatlanpiacot és nem utolsó sorban illetékbevétel az államnak
(Természetesen a vevőnek ez egy plusz kritérium a lakásválasztásnál, hiszen olyan eladót kell találnia, aki ingatlanvásárlásban gondolkodik.)
Az érintett pénzintézetek egyelőre elkérik az eladó ez irányú nyilatkozatát, hogy törvényi kötelezettségüknek eleget tegyenek, de hogy mit kezdjenek vele, egyelőre ők sem tudják. Furcsa a helyzet, ugyanis a bank nincs az eladóval jogi viszonyban, így ellenőrizni sem tudja, hogy a vállalás 12 hónapon belül megtörtént-e. Erre egyedül a NAV lehet jogosult, amennyiben valahol megjelenik a rendszerükben ez az eladás, így számon kérhetővé válik a másik lakás vásárlása.
Az ördög a részletekben rejlik.... Kép: SXC
Nézzük a jogi értelmezést, a Duna House Hitel Centrumának ügyvédje az alábbi állásfoglalást fogalmazza meg:
A jogalkotó nem azt mondja, hogy az eladónak meg is kell vennie 12 hónapon belül az új lakást, hanem azt, hogy az eladás pillanatában valós és okiratba foglalt vásárlási szándékkal kell rendelkeznie. A bankoknak tehát az a dolga, hogy a jogszabály által megkívánt teljes bizonyító erejű magánokiratot bekérjék és őrizzék.
(9) Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tőle elvárható gondossággal járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság – jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén – előírja az igénybe vett otthonteremtési kamattámogatás az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítését.
Ha végül az eladó nem vesz 12 hónapon belül másik lakást és ez kiderül az adóhatóság számára, úgy nyilván ellenőrizheti, hogy az okiratba foglalt szándék valóban fennállt-e. Pl. behívhatja és megnyilatkoztathatja az eladót, h milyen okból hiúsult meg a vétel, milyen lépéseket tett a vétel érdekében, hány lakást nézett meg, megvan-e még a vételhez szükséges pénz, stb. Ha az eset összes körülményei alapján azt állapítja meg a hatóság, hogy az eladó valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, úgy helye van a támogatás (9) bek. szerinti visszakövetelésének vagy akár büntető-feljelentésnek is, mert ez adócsalásnak minősül.
Összegezve tehát: a jogszabály alapján azért bizonyosan nem vonható felelőssége sem a vevő sem a folyósító pénzügyi szervezett, ha az eladó mégsem vesz 12 hónapon belül lakást. Ha azonban már a nyilatkozat megtételekor sem volt valós vételi szándéka, úgy a támogatás visszavonható. E tekintetben a bizonyítási teher az adóhatóságot terheli.
