A levelet olvasva megállapítható: ügyesen megírt magyar nyelvű szöveg, ékezeteket nem használ, tehát valószínűleg külföldről küldték. Valószínűleg jól ismeri a magyar viszonyokat, mert a bankellenességre építve azt írja: "A Magyar Nemzeti Bankszovetseg belso vizsgalatot inditott a Magyarorszagi Bankokban, amihez kerjuk azon ugyfelek segitseget, akiknek bankszamlajuk van Magyar Bankoknal. Amiota szoba kerult a Magyarorszagi Bankok megadoztatasa, tudomasunkra jutott, hogy egyes Magyarorszagi Bankoknal elofordulhat, hogy felre probaljak vezetni az ugyfeleit. Ezert kerjuk Ont, hogy nehany kerdes megvalaszolasaval segitse munkankat".
Jakab Péter felhívta a figyelmet arra: a levélben néhány érdektelennek tűnő kérdés (például: észlelt-e szokatlan áremelkedést, amit a bank nem közölt megfelelően; elégedett-e a szolgáltatás áraival?) közé beillesztve bankkártya-adatokat próbálnak megszerezni. Így kérik, hogy a címzett vagy szkennelje be bankkártyájának mindkét oldalát, és küldje vissza egy válaszlevélben, vagy küldje el nevét, bankkártyaszámát, a kártya lejárati dátumát és a hátoldalán található kódot. A bankbiztonsági szakértő szerint a trükk lényege, hogy ezekkel az adatokkal az interneten vásárolni lehet, s az adathalász-kísérlet e szempontból újdonság.
Csak hogy tudjuk: Ön mennyit szokott költeni?
Hasonlóképpen ügyes húzás, hogy azt is tudakolják, a címzettnek havonta mekkora összeg fordul meg (vagy van) átlagosan a kártyáján, a címzett négy kategória közül választhat (0-50.000 forinttól 1 millió felettig). Így mindjárt megtudhatják azt is, hogy az interneten milyen összeggel érdemes próbálkozni - mutatott rá Jakab Péter.
Ügyes trükk a levél végén közölt piros betűs felhívás is, amelyben figyelmeztetik a levél címzettjét arra, hogy saját biztonsága érdekében soha, semmilyen körülmények között (telefon, sms, e-mail stb. ) ne adja meg senkinek a bankkártyái PIN kódját vagy a jelszavait. Ezt a levélben nem is kérik, ugyanis csak a mágnescsíkon vagy chipkártyán lévő adatokkal együtt volna használható.
A bankszövetséghez nagyon sok jelzés érkezett, a levelet több százezer pénzintézeti ügyfélnek is elküldhették Jakab Péter szerint. A bankbiztonsági szakértő elmondta: rendszeresen vannak adathalász kísérletek, amelyek korábban tipikusan az elektronikus banki rendszerekhez használt azonosítók megszerzésére irányultak. Tavaly és tavalyelőtt szinte az összes nagy kereskedelmi bank internetes rendszere ellen volt próbálkozás, de ezek nem okoztak károkat a bankok által alkalmazott azonosító rendszereknek (ilyen például a mobiltelefonra küldött kód) köszönhetően.
