Dr. Pacsi Zoltán szokta volt mondani, a jó információ jó befektetést is jelent, illetve: információ nélkül befektetni annyit tesz, szerencsejáték. A Budapesti Értéktőzsde megalapítása előtti is közel egy évtizednyi időt dolgozott már az elismert közgazdász a tőkepiac akkoriban még születő, formálódó területein, többnyire szabályozási, ellenőrzési, felügyeleti és kibocsátási munkákat végezve. Most azonban váltott, s kevésbé az információk keletkeztetésének, sokkal inkább célba juttatásának intézményénél kezdett el dolgozni Pacsi Zoltán, mégpedig főszerkesztői minőségben a Magyar Tőkepiac című - napilappal is rendelkező - hírportálnál.
A nem előzmény nélküli, ugyanakkor teljességében megújult elektronikus és nyomtatott kiadvány azt a küldetést tölti be, hogy az információfogyasztókat, praktikusan a befektetőket kiszolgálja az összes kötelezően publikálandó uniós tőke- és pénzpiaci információval. A roppant szigorú EU-s előírásoknak a megújuló Magyar Tőkepiac segítségével tesz eleget az ország, kivált, mert a hazai jogi előírások egyelőre még hiányosak. A Geoholding cégcsoporthoz tartozó Magyar Tőkepiac című napilap tehát kiépítette kommunikációs rendszerét, mellyel az egységes európai tőkepiaci előírásoknak megfelelő szolgáltatást nyújt a közzétételi kötelezettség alá eső magyar és külföldi vállalatok számára. A kiadványt tulajdonló társaság május 14-i sajtótájékoztatón mutatta be az elektronikus és nyomtatott újságot, hangsúlyozva, hogy a vállalkozásuk folyamatosan frissülő elektronikus publikációs rendszert és valamennyi tagállamra kiterjedő disztribúciós szolgáltatást kínál. Eléérhető teszik a német piacvezető közzétételi disztribúciós szolgáltatást, a DGAP-t is, s nyilvánvaló módon kommunikációs platformot kínálnak a vállalatok fontos bejelentései közléséhez. A befektetők egy helyen, késedelem nélkül megtalálhatják az érdeklődésükre számot tartó céghíreket is.
Néhány érdekesség: az éppen megjelentetendő információ mennyisége nem akadály, azaz az új formátumú, legkevesebb 8 oldalas lap 4-4 oldalanként bővíthető a célnak megfelelően. (Vagyis a növekmény nem probléma számukra még abban az értelemben sem, hogy a terjesztésnek méretfüggő anyagi vonzata lehet - a szerk.). A vállalkozásnál megkülönböztetnek kötelezően, szabályozottan nyilvánosságra hozandó információkat, valamint a cégek által közölni kívánt további híreket, s létezik az értéknövelt szolgáltatás is. A hírportál állandóan frissül, ott érhető el az uniós cégek valamennyi fontos közleménye is akkor, amikor azt saját - és ezáltal a Magyar Tőkepiac kínálta - környezetben ismertetik.
Az információ nagyon komoly, pénzbe is átszámítható érték. Ennek ellenére a Magyar Tőkepiac a bővülés és teljes átalakulás után sem kerül több pénzébe az olvasónak, azaz 168 forintot kérnek majd az újságosnak, az előfizetés pedig 99 forintot taksál. A cég állja a vélhetően drágább előállítási technológiai és bérköltségeket, de a részleteket nem ismertette a sajtótájékoztatón. Azt azonban elmondták, hogy a kibocsátó cégek számára a most végbe ment változás ugyancsak nem került pénzébe. Attól sem tartanak, hogy a "szabadon választott" információnyújtás gondot okozna, ugyanis a tőkepiac számára fontos közlendőkkel előálló vállalatoktól csak az jelenhet meg, amiért ők vállalják a felelősséget. (Vagyis minden bizonnyal nem lesz még annyira sem "szabad" a tájékoztatás, mint akár a mi esetünkben, amikor - mint például legutóbb - a Richter NyRt. a tőzsdei gyorsjelentésébe a segítségünkkel beleszőtte látszólag szubjektív mondanivalójába az OEP jövedelmezőségüket rontó gyakorlatának bírálatát - a szerk.). Attól sem tartanak a tőkepiac hivatalos kiadványánál, hogy a legtehetősebb hazai tőkepiaci cégek például megsértődnek a sajtóra, s csak a kötelező adatszolgáltatásra redukálják információadásukat: ezzel akár a hirdetési, akár a hírversenyben rontják a Magyar Tőkepiac pozícióját.