A gazdasági fellendülés késik, így a működési költségek csökkentése továbbra is létfontosságú a legtöbb kis- és középvállalat számára. A banki költségek az egyik olyan kötelező kiadás, amelyet nem lehet megúszni, de körültekintő döntéssel, több bank megkeresésével sokat lehet rajta faragni. Az igényekhez és a cég működéséhez leginkább illeszkedő szolgáltató kiválasztása akár több ezer forint megtakarítást jelenthet. Ehhez azonban nem elég figyelmesen tanulmányozni a számlavezetésre vonatkozó kondíciós listákat.
Árverseny
A kkv-k pénzügyeinek intézéséért hozzávetőleg nyolc-tíz kereskedelmi bank verseng, és bankonként is több számlacsomag vagy egyedi számlavezetési kondíció közül választhatnak a vállalkozások. A kínálati dömpingből nehéz és hosszadalmas megtalálni a leginkább megfelelőt, a munka mégis megéri.
A bankok hirdetményeiben szinte mindenütt ugyanaz a három kulcsszó szerepel: rugalmas, teljes körű és korszerű. De hogy valójában mit takarnak ezek a szavak, az függ a vállalat konkrét igényeitől, az árbevételétől és az adott pénzintézet piaci stratégiájától. Minél jelentősebb a cég éves árbevétele, annál erősebb lehet az alkupozíciója a bankkal szemben. A nagyobbak esetében a bank legtöbbször személyre szabott ajánlatot tesz; az árversenyben elsősorban a „ha sokat veszel, jobb árat kapsz" elv érvényesül a kölcsönös partneri viszony szem előtt tartása mellett.
A legkisebbeknek viszont többnyire a hirdetményben szereplő számlavezetési díjakkal kell számolniuk; számukra inkább a kondíciós listákban meghirdetett számlacsomagok jelentenek némi mozgásteret. Léteznek speciálisan mikrovállalkozásoknak, exportőröknek vagy importőröknek összeállított ajánlatok. Ezen túlmenően a bankok az egyes szakmák - könyvelők, ügyvédek, orvosok, patikusok - bankszokásaira hangolt megoldásokkal igyekeznek kedvezőbb árú konstrukciókat meghirdetni.
A kisebb számlaforgalmú vállalkozások bankköltsége akkor lesz a legalacsonyabb, ha a banki kiszolgálásuk kevés humánerő-ráfordítást igényel. Vagyis a számukra készült csomagok általában standardizált termékekből állnak, ösztönözve az elektronikus csatornák használatát.
Hogyan érdemes kalkulálni?
A kis- és középvállalatoknak kínált termékek hirdetményeiben általában a számlavezetési díjak állnak az első helyen, ha azonban egy cég csupán ez alapján választ bankot, könnyen lehet, hogy rosszul jár. Valójában a cég pénzforgalma és szolgáltatási igénye határozza meg, hogy melyik bankkal, és azon belül melyik csomaggal jár a legjobban. A választásnál érdemes figyelembe venni a havi forint- és devizatranzakciók számát, volumenét és azt, hogy a cég főbb partnerei melyik banknál vezetnek számlát, mekkora az átlagos havi készpénzforgalom, s hogy a pénzügyeket alapvetően elektronikusan vagy papíralapon intézik-e.
Fontos lehet a szabad pénzeszközök nagysága, a cég betétikártya-használati igénye is. Előfordulhat, hogy a magasabb havi díjú számlacsomagok több szolgáltatást és kedvezményt tartalmaznak, így a tranzakciós költségek is alacsonyabbak lehetnek, mint az olcsóbb fix díjat kínáló számláknál.
A százalékban meghatározott díjak mellett érdemes a kondíciós listákban szereplő minimumárakra is vetni egy pillantást, különösen a kisebb vállalkozásoknak. Ha jellemzően alacsony összegű és kisszámú tranzakciót végez a cég, előfordulhat, hogy a látszólag olcsó csomag ellenére a hó végén fizetendő költség magasra szökik. A gyorsaságnak is ára van. Ha egy cég gyakran utal az utolsó pillanatban, a VIBER utalások - azonnali devizautalások - „sürgősségi felárát" is érdemes beleszámítani a várható havi bankköltségbe.
A rendszeresen fizetendő fix díjak terén is jelentős eltérések lehetnek a bankok kínálatában, és nem szabad figyelmen kívül hagyni az alapvető számlavezetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit sem: esetleges havi zárlati díjat, a számlakivonatért fizetendő összeget, az igazolások árát vagy az internet banking, a kártya- és az SMS-szolgáltatások díjtételeit sem.
A vállalkozásoknak szóló nullaforintos csomagokkal érdemes óvatosan bánni. Jellemzően ezekben csak néhány alapvető szolgáltatás (általában forintutalások, néhány kártyatranzakció, internetes bankolás) költségmentes.
Változhat a határ
A hitelintézetek üzleti stratégiájuktól függően húzzák meg az egyedi számlaforgalmi kondíciókra jogosultak esetében a határt, amely egyes bankoknál az éves árbevétel, másoknál számlaforgalmi határ is lehet. Van bank, ahol már évi százmillió forintos árbevétel vagy számlaforgalom felett jár egyedi kedvezmény, míg máshol évi 200 milliónál sem alku tárgya a kondíciós lista, és az is lehet, hogy ennél magasabb az egyedi elbírálás határa.
A nagyobb cégek számlavezetéshez kapcsolódó kondícióit döntően a cégek számlaforgalmi ígérete határozza meg, ám a vállalkozás által előzetesen vállalt tranzakciós volumen teljesülését a bankok folyamatosan ellenőrzik. Az éles piaci helyzetben a pénzintézetek általában nem utólag kompenzálják a cégeket, hanem a megállapodásba belekalkulálják az előrevetített forgalmi vállalást. Ezért cserébe viszont elvárják, hogy a vállalkozás csak olyat vállaljon, amit tud teljesíteni.
Számos szempont figyelembevételével tudjuk kiszámítani tehát, hogy várhatóan havonta mekkora lesz a cég banköltsége, de az utánajárás valószínűleg megtérül. Egy egészen kis cég esetében például bank- és csomagválasztástól függően 0 és 10 ezer forint között mozoghat a havi kiadás, míg egy százmilliós árbevételű vállalkozásnál már 20-30 ezer forintos eltérés is lehet a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb konstrukció között havonta.
A számlavezetésen túl
A kondíciós listák egymás mellé helyezése előtt azonban még a legkisebb cégeknek is mindenképpen érdemes a felmerülő finanszírozási igényekre adott banki ajánlatokat összehasonlítani, és mérlegelni az egyes hitelintézetek devizakitettséget csökkentő treasury- és egyéb, számukra fontos szolgáltatásait is. Minden finanszírozási igénnyel rendelkező vállalkozás számára a számlavezetés szempontjából is fontos ugyanis, hogy hol és milyen feltételekkel jut forráshoz. Miután a bankok a hitelezés kapcsán számlaforgalmi előírást is támasztanak ügyfeleikkel szemben, általánosságban igaz, hogy a fő számlavezető bank kiválasztását a „finanszírozási oldal" is befolyásolja.
A finanszírozási hajlandóságon túl, ha a bank az ügyfél finanszírozási és devizakockázat-kezelési igényére drága választ ad, könnyen lehet, hogy az olcsó számlavezetés végül tetemes havi bankköltséggé duzzad.
Különösen az évi százmillió forintos árbevétel alatti cégeknek érdemes először ebből a szempontból pásztázni a piacot, hiszen nekik ritkán éri meg több banki kapcsolatot fenntartani. A legkisebbek akkor kaphatnak kedvezményeket, ha minden banki szolgáltatást egy helyen vesznek igénybe. Ebben az esetben előfordulhat, hogy bizonyos darabszámig ingyenes az utalás, vagy az utalások bizonyos köre - például az állandó partnerek közötti pénzmozgás - nem kerül pénzbe.
A nagyobb cégek azonban előnyt kovácsolhatnak abból is, ha a különböző feladatra más, a számukra legkedvezőbb terméket kínáló pénzintézetet választják, így több bank között megosztják a számlaforgalmukat. Reichel Zsuzsa cash management- és Bencsik Judit kis- és középvállalati termékekért felelős Citibank-szakértők szerint a finanszírozási és/vagy deviza-kockázatkezelési igénnyel rendelkező ügyfelek esetében a számlavezetési szolgáltatások kondícióinál jelentősebb mértékben ösztönöz bankváltásra a finanszírozási és treasury-szolgáltatások elérhetősége és minősége.
