Kelet-Magyarországon egyelőre kisebb számban működnek ipari parkok és a meglévők is lassabban bővülnek, töltődnek meg bérlőkkel a fővárosiakhoz, székesfehérváriakhoz, tatabányaiakhoz, győrihez viszonyítva. A sokáig nagy reményekkel fejlődő, majd hosszú évekre megtorpanó záhonyi térség is csak mostanában kezdi el vonzani az ipari parki logisztikai szolgáltatásokat kereső vállalkozásokat. Újabban azonban a Via Capratia autópálya terve, építésének több mint reménye kelteti fel a befektetők érdeklődését, s meglehet, a nem túl kihasznált, viszonylag szerény, 3-5 eurónál nem több négyzetméterenkénti bérleti árral működő hajdúsági és nyírségi ipari parkok - raktárbázisok - felértékelődhetnek, új partnereket találhatnak, s invesztálhatnak mind az igényesebb szolgáltatásaikba, mind a bővülésbe.

Mivel lehetséges fejlődési irány az, hogy az uniós Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) részévé válik a Balti-tengert az Égei-tengerrel összekapcsoló észak-déli gyorsforgalmi folyosó - melynek része lehet a Miskolc és Debrecen között már megvalósult autópálya-összeköttetés - növekedni fog az értéke a térségben lévő ipari parki szolgáltatásoknak is. Erre számíthatnak a Hajdu Infrastruktúra Zrt.-nél, hiszen egy 210 hektáros téglási ipari terület infrastruktúrájának gyors ütemű fejlesztését indították el a minap. A Debrecen és Nyíregyháza között található hajdúsági kisváros ipari centruma már jelenleg is több bérlőnek, termelő vállalkozásnak a telephelye. Az ipari parki jelleg bővítésével pedig legalább harminc új betelepülőnek lesz módja ráhangolódni a térség gazdasági fejlődésére, melyet legfőképp az észak-déli gyorsforgalmi folyosó motiválhat. A Hajdu Cégcsoportnak - így az ipari parknak is - tulajdonos ügyvezetője, Dedéné Novotni Anna az ipari terület megkezdett fejlesztéséről azt nyilatkozhatta, hogy a betelepítés koncepcióját úgy alakították ki, hogy a kis, a nagy és a multinacionális vállalatok egyaránt helyet találhassanak maguknak Tégláson.