Az elmúlt kereskedési héten a világ fő tőzsdéin jegyzett részvényállomány összesített piaci tőkeértéke 2700 milliárd dollárral (500 ezer milliárd forinttal) zuhant. Az Európában irányadó londoni értéktőzsde fő árfolyammutatója, a FTSE-100 öt és fél éve először négyezer pont alatt, 3932 ponton zárta a hetet. Az indexben foglalt vállalatok tőzsdei összértéke az utóbbi öt kereskedési napon 250 milliárd fonttal csökkent. A FTSE-100-as pontosan 2800 ponttal, több mint 40 százalékkal jár a tavaly júniusban mért 6732 pontos legutóbbi zárási csúcsa alatt, és most már mélyen a recessziós időszakokra jellemző "bear market" (medve, azaz a tőzsdei recesszió) sávban van.
1973 és 2001
A nem hivatalos, de általánosan elfogadott értékpiaci meghatározás szerint a "bear market" állapot akkor áll be, ha valamely tőzsde egy vagy több részvényindexe a megelőző csúcsról az időszaki kilengésektől függetlenül, folyamatszerűen legalább 20 százalékot süllyed. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlege által hétvégenként kiadott globális makroelemzések legfrissebb összesítése szerint a világ fő tőzsdéinek árfolyammutatói általánosságban is több mint 40 százalékkal tavalyi csúcsértékeik alatt járnak.
Az elmúlt 60 évben csak két olyan világgazdasági recesszió volt, amelynek során ennél nagyobb mértékben zuhantak előző csúcsszintjeikhez mérve a vezető árfolyamindexek: 1973-ban és 2001-ben. Az 1973-as mély globális recesszió volt, amelyet a széles merítésű S&P 500-as tőzsdeindex összesen 46 százalékos - a mostanihoz hasonló - zuhanása kísért. Ez arra utal, hogy a piacok ismét mély recessziót áraznak - áll az elemzésben. A JP Morgan szerint mindazonáltal sem egyértelmű kiváltó oka, sem ésszerű magyarázata nincs az értékpiacok e héten bekövetkezett összeomlásának. A gazdasági aktivitást mérő legújabb adatsorok - jóllehet "sok vigaszt nem nyújtottak" - az előzetes konszenzusok közelében voltak.
Ennek - valamint a héten bejelentett, összehangolt jegybanki kamatcsökkentéseknek és a kormányzati támogató intézkedéseknek - a figyelembevételével egyedül az önmegvalósító pánikban és a befektetői kapitulációban lehet keresni a magyarázatot - fogalmaznak a JP Morgan elemzői. A ház szerint a remélt intézkedések - kamatcsökkentések, tőke- és likviditásinjekciók, állami garanciavállalások - zöme már megtörtént, mégpedig gyorsan és jelentős mértékben.
Újab hisztéria a dollárszázmilliárdos csomagok ellenére
A befektetők azonban már belefáradtak a gazdaságpolitikai lépésekbe, és mielőtt ismét vásárlásba fognának, eredményeket akarnak látni mind a meghozott döntések végrehajtásában, mind azok hatásaiban. Ez azonban időbe telik: a bevezetés heteket vesz igénybe, a gazdasági eredmények pedig negyedévek múltán jelentkeznek - áll a JP Morgan elemzésében.
A szombati Financial Times is gyakorlatilag önmegvalósító pániknak minősítette a történteket. A londoni gazdasági napilap elemzése szerint e pánik fő oka már nem csupán az a kétely, hogy biztonságos-e bízni a bankokban. A nagy, kimondatlan félelem szélesebb körű: lehet-e bízni abban, hogy a kormányok képesek megfékezni ezt a pánikot - írta a Financial Times. A lap szerint különösen kirívó, hogy a megannyi nullát tartalmazó kormányzati segélycsomagok hatása is napról napra halványul. A piac minden nyugtató szándékú intézkedés után megállt egy levegővételnyi időre, hogy aztán "újabb hisztériát rendezzen". Ez a viselkedési minta egy túlfáradt kisgyerek szüleinek is ismerős lehet - áll a Financial Times szombati elemzésében.
