A Bitcoin történetét ismerve meglepőnek is tűnhet az, hogy a virtuális fizetőeszköz árfolyama ugyanúgy megérezte a hétfői, az amerikai értéktőzsdéről indult pánik hatásait, mint akármelyik másik értékpapír vagy nemzeti valuta. Miközben hétfőn az amerikai tőzsdeindexek nagyobbat zuhantak, mint a 2008-as válság óta bármikor, a Bitcoin árfolyama keddre szintén 6000 dolláros szint alá esett, amely tavaly november óta a legalacsonyabb értéket jelentette.
Profitálhatott volna a válságból
Pedig a Bitcoin eredetileg éppen a 2008-as tőzsdekrachra adott válaszként született. A válság idején a hagyományos, privát és állami pénzügyi intézményekbe vetett bizalom a nullához közelített, és megjelent az igény olyan termékekre, amelyek valamilyen módon ezeken kívül esnek. Ennek az eredménye lett a Bitcoin, ami kezdetben annyira outsider termék volt, hogy azt sem tudjuk, ki indította el. Csak egy internetes fórumon használt álnéven, Satoshi Nakamotóként ismerjük azt az embert, aki először bocsátott ki Bitcoint 2009 januárjában. A Bitcoinnak jelenleg sincs „gazdája” – épp ez adja a vonzerejét – ehelyett az árfolyamot, a felhalmozott tartalékokat több, a felhasználók számítógépeiről megosztott adatbázis tárolja, a kifizetéseket pedig a szintén közösségi alapú blockchain-technológia hitelesíti.
Mindezek miatt a Bitcoin elvileg ideális menekülővaluta lehetne – hiszen az árfolyamát leginkább csak a valutát használó közösség szabja meg, a tőzsde folyamataitól, nemzetgazdaságok állapotától nem függ. Ez a Bitcoin indulásakor még igaz is lehetett, mára azonban sok minden megváltozott – ezekről a változásokról Buza Gábor, a Bitcoin Beginners Budapest csoport alapítója nyilatkozott nekünk.
Nem az első buborék
Buza Gábor azt mondta a kriptovaluták piaca még igen kiforratlan, egyelőre nehéz átlátni, milyen folyamatok befolyásolják, és megjósolni, hogy hogyan alakulnak rajta az árfolyamok. Elmondása szerint a mostani árzuhanás nem az első a Bitcoin történetében, 2009-es indulása óta már volt, hogy buborékszerűen növekedett, majd hirtelen összeomlott. A közelmúltban is egy hasonló buborék alakult ki: meredek növekedés után tavaly év végén megrendült a Bitcoinba vetett bizalom, az értéke februárra a decemberi csúcsérték felére esett vissza.
Buza Gábor elmondta, a mostani buborék beleillik az eddigi mintába. A buborék növekedését tovább segítette, hogy a valuta lényegében belépett a hagyományos tőzsdékre. Tavaly decemberben jelentek meg az első határidős értékpapírok (futures), amelyek árfolyamát a Bitcoin értékéhez rögzítették. Azaz innentől kezdve, a nemzeti valutákhoz hasonlóan lehetett a Bitcoin árfolyamára is spekulálni. Eközben kiderült az is, hogy a manipuláció ellen a kriptovaluták még kevésbé védettek, mint a hivatalos fizetőeszközök.
Buza Gábor szerint az sem zárható ki, hogy az árfolyamzuhanás szervezett spekuláció eredménye volt. „A kriptovaluták árfolyamát leginkább hírekkel lehet manipulálni. A Bitcoin-használók leginkább attól félnek, hogy egy-egy állam betiltja a valutát – amikor felmerültek ilyen hírek, mindig zuhanni kezdett az árfolyam, különösen, ha egy nagy piacról van szó.”
Nem lesz menekülővaluta
Buza Gábor úgy véli, nem valószínű, hogy a mostani tőzsdepánikból profitáljanak a kriptovaluták. „A probléma az, hogy a Bitcoin túlságosan népszerű lett. A tavaly év végi meredek emelkedés alatt sokan állítólag hitelt is felvettek azért, hogy abból bitcoint vásároljanak. Ez akkor lehet érdekes, ha az amerikai kormány egy elhúzódó válság miatt emeli a kamatlábat. Ez a Bitcoint is megütheti. Akinek hitele van, az arra törekszik, hogy azt gyorsan visszafizesse. Csakhogy a hitelt valutában kell visszafizetni, nem Bitcoinban, így a hitelesek kénytelenek lesznek visszaváltani a hitelből vett Bitcoinjukat, ami további árfolyam-csökkenéshez vezethet.”
Az sem valószínű, hogy a Bitcoin helyett feljöhet valamelyik másik kriptovaluta, mivel a Bitcoin-buborék miatt az egész piacban megrendült a bizalom – a decemberben indult zuhanás más virtuális pénzeket is magával rántott. Kis mértékben feljöhet az USDP nevű, az USD árfolyamához kötött virtuális valuta – ennek a fizetőeszköznek egy-egy darabja mögött elvileg egy-egy USD-áll (emiatt annyira nem is tud kilőni, mint a Bitcoin), és egyre népszerűbb kiszállóvaluta, sokan a visszaváltott értékpapír árát ebben és nem dollárban kérik.
Azonban piaci pletykák szerint az állítólagos dollárfedezet nem valódi, sokan attól tartanak, hogy az amerikai Fed vizsgálatot indíthat, és elveheti a dollárfedezetet. Ha ez megtörténik, az a kriptovaluta-piac további gyengülését hozhatja. Buza Gábor szerint van esély a kriptopénz-piac összeomlására, azaz arra, hogy nagyon sokan rengeteg pénzt bukjanak rajta. „Azonban a technológia már bizonyította, hogy van rá igény, és egyre többen használják a Bitcoint tényleges fizetőeszközként, bérek kifizetésére, vásárlásra. Ez hosszú távon gátat szabhat a zuhanásnak.”
