Miközben az év első heteiben hektikusan mozogtak a pénz- és tőkepiacok, alapvetően folytatódtak az elmúlt év végét jellemző tendenciák. A hangulat és a tőkeáramlás szempontjából továbbra is az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lépései, illetve az azzal kapcsolatos várakozások lehetnek a legmeghatározóbbak a CIB Bank elemzői szerint. A Fed januárban folytatta az eszközvásárlásainak lassítását, melynek hatására a feltörekvő piacok, így a magyar is eladói nyomás alá került. A Fed lépéseinek hatására a fejlett piacokon a kockázatmentes hozamok emelkedése valószínűsíthető, amellyel párhuzamosan csökkenhet és volatilisabbá válhat a feltörekvő piacokra irányuló tőkeáramlás.
Ez alátámasztja z elemzők várakozását, mely szerint az idei év Magyarország számára is komoly kihívásokat tartogat. A visegrádi régió eddig viszonylag ellenállónak bizonyult a feltörekvő piacokat sújtó eladói nyomással szemben, azonban e tekintetben a magyar eszközök kivételt jelentettek: az év első két hónapjában a forint a feltörekvő régió hatodik leggyengébb teljesítményét nyújtotta, és a közvetlen régiós vetélytársnak tekintett lengyel zloty-t is alultejesítette. A gyenge teljesítmény hátterében elsősorban az MNB monetáris politikája, nem pedig a feltörekvő piacokra nehezedő nyomás és nem is az ukrán események állnak.
A február eleji 306-310 forintos euro árfolyam ellenére az év második hónapjában az MNB tovább csökkentette a kamatot, amely kétéves csúcs közelébe emelte az euró árfolyamát. A CIB elemzői rövid távon csak minimális forinterősödésre látnak esélyt.
„A magyar növekedés élénkülésére és az erős külső-belső egyensúly fennmaradására vonatkozó prognózisok alapján a 300-as euró árfolyamszint megközelíthető lehet, míg 2014 egészére vonatkozóan enyhén erősödő forintpályát valószínűsítünk. Az év végére akár a 295 forintos szint is elérhető, de rövid távon az ukrán helyzet és az országgyűlési választások befolyásolhatják a piaci hangulatot.Önmagában a választások ténye valószínűleg nem okoz majd nagyobb elbizonytalanodást, mivel a piaci szereplők többsége nem számít kormányváltásra. A hazai makrogazdasági és piaci kilátások szempontjából sokkal nagyobb jelentősége lesz az új kormány gazdaságpolitikai programjának. Ennek tartalmát azonban egyelőre nem ismerjük, így értékelni sem lehet még azt” – mondta el Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
Az MNB kamatvágása egészen 2,5 százalékig folytatódhat, azonban továbbra is azzal számolunk, hogy a nemzetközi folyamatok és az élénkülő hazai gazdasági környezet tükrében az év második felében szükségessé válhat az alapkamat emelése, így év végén 3,5%-on állhat az irányadó kamatláb” – tette hozzá a szakértő.
