A gazdák elsősorban az önkéntes agrár-kárenyhítési rendszertől számíthatnak támogatásra, továbbá hiteleik átütemezése, költségeik integrátori-banki finanszírozása jöhet szóba - mondta, Gráf József, aki hangsúlyozta, hogy a kárenyhítésnél a tárcának tekintettel kell lennie az európai uniós támogatási szabályokra, amelyektől természetesen nem térhetnek el. Az északkelet-magyarországi gyümölcsültetvényeket szerdára virradó éjjel újabb fagykár érte. Több körzetben a korábbi fagy után megmaradt kevés termés is megsemmisült, így ott százszázalékos mértékű a terméskiesés, míg általában 70-80 százalékos arányú a termelők kára. Jelenlegi számítások szerint a magyar gyümölcs árualap legalább fele megsemmisült. A fagy pusztításában szerepet játszott az aszály is, hiszen hajnalban nem volt páratartalom a levegőben, amely egyfajta védettséget biztosít.

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a kárenyhítési lehetőségek közül első helyen említette az önkéntes biztosítási alapot, amelyet az unióban Magyarország elsőként hozott létre, s a gazdálkodók szántóföldi termelés utáni, hektáronként 1000, valamint ültetvények esetében 3000 forintos biztosítási díját az állam ugyanolyan összeggel kiegészítette. A tárca vezetője szerint ezzel a lehetőséggel a termelők mindössze 6-8 százaléka élt, s most megnézik annak a jogi lehetőségét, hogy a csatlakozási határidőt ki lehet-e még tolni. Gráf József a kárenyhítési intézkedések között említette, hogy a jövő hétre találkozót szerveznek a bankokkal, a termelők fennálló hitelének átütemezésére. Tárgyalni fognak az integrátorokkal is, hogy a további növényápolási munkák finanszírozásához járuljanak hozzá a jövő évi termés biztosítása érdekében. Ugyancsak számítanak pénzintézeti finanszírozásra, természetesen termelői kölcsön formájában.