Az emberek hajlamosak megakadni és nem fejlődni azokon a területeken, amelyeket nem értenek. Hiszen a meg nem értés miatt idegenkedünk az adott dologtól, inkább hárítjuk, ha lehetséges, így nem is jutunk feljebb a skálán. A vállalkozók jelentős része esetében ez a helyzet a gazdálkodás számszerűsítésével, a könyveléssel kapcsolatban. A cégvezetők többsége nem érti, mit mond a könyvelője, és a könyvelőkben csak ritkán van meg az a törekvés, hogy megértessék magukat a partnerükkel. (Itt talál néhány támpontot, hogy mi tartozik a könyvelő alapvető feladatai közé.)
Az alábbi pénzügyi tudatossági skálának nem az jelentősége, hogy megállapítsuk, ki hol van, és emiatt adott esetben leértékeljük őt, vagy ő saját maga kedvét szegje, hanem az, hogy segítsen megnyitni az utat, amely meglepően gyorsan vezethet felfelé. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, ahhoz, hogy végighaladjunk rajta, nem kellenek hónapok, akár pár nap alatt is elérhetjük a „csúcsot”.
Hangsúlyozom, az alábbi skála saját tapasztalataimon, megfigyeléseimen alapul, ezért természetesen lehet, hogy nem mindenki fog egyetérteni vele. Azt sem állítom, hogy tökéletes, de mindenképpen jó irányadó. Ha elindulunk a skála tetejéhez vezető úton, fontos fejben tartani a szabályt, hogy a következő szint akkor érhető el könnyedén, ha az alatta lévőn már stabil valaki.
A pénzügyi tudatosság skálája
12. Heti bevétel elosztás a költségekre __________________________________________________________________
11. Tervezés több hónapra előre.
10. Havi bevétel- és kiadástervezés __________________________________________________________________
9. Grafikonok közötti összefüggések elemzése
8. Grafikonok elemzése __________________________________________________________________
7. Eredményesség elemzése havi bontásban
6. A pénzügyi szemlélet mellett az eredményesség fontosságnak felismerése.
5. Számlák közötti összefüggések elemzése
4. Pénzforgalom(Cashflow) elemzése havi bontásban __________________________________________________________________
3. Tartozások kezelése
2. Kintlévőségek kezelése
1. Számlák egyedi jóváhagyása
1. Számlák egyedi jóváhagyása A cégvezető egyesével jóváhagyja a kifizetendő számlákat, annak összefüggéseivel, elemzésével már nem foglalkozik.
2. Kintlévőségek kezelése Heti-havi rendszerességgel megnézi, kik tartoznak a cégnek, és tesz erőfeszítéseket, hogy ezeket behajtsa.
3. Tartozások kezelése A vezető figyeli a cég tartozásait, és valamilyen rendezőelv szerint kifizeti azokat.
4. Pénzforgalom (Cashflow) elemzése havi bontásban Itt van egy hatalmas ugrás, a következő szintre léptünk. Elkezdődik a havi összegzésben való gondolkodás, az áttekintő szemlélet. Ennek első megnyilvánulása a havi bevételek és kiadások összegyűjtése.
5. Számlák közötti összefüggések elemzése A havi bontás révén már lehetőség nyílik a számlák összehasonlítására, összefüggések vizsgálatára.
6. A pénzügyi szemlélet mellett az eredményesség fontosságnak felismerése Sajnálatos módon a vállalkozók jelentős része megreked a pénzügyi szemléletnél, a problémák legfőbb forrásának a körbetartozást tartja, és ezért figyelme nagy részét ez le is köti. A körbetartozás valós probléma, de kevesen tudják, hogy a pénzügyi problémák nem csekély forrása a gazdálkodásban keresendő, vagyis, hogy veszteséges-e a cég, vagy nyereséges. Nagy előrelépés, ha egy vállalkozó szeretné havi szinten látni, mennyire eredményes a tevékenysége, és nem az évet követő május 31-én tudja meg, nyereséges volt-e a cége vagy sem; sajnos ehhez ma nagyon kevés adminisztratív támogatást kapnak könyvelési oldalról.
7. Eredményesség elemzése havi bontásban Szükség van megfelelő adatokra, amelyek révén lehetősége nyílik arra, hogy havonta lássa az eredményességet, és nagyon gyorsan be tudjon avatkozni az esetlegesen szükséges javítás érdekében.
8. Grafikonok elemzése A következő szint, amikor egy vezető már nem táblázatok bogarászásával kénytelen kinyerni a szükséges adatokat a saját cégéről, hanem ehhez grafikonokat használ, amelyek segítségével könnyedén elemezhetőek a trendek.
9. Grafikonok közötti összefüggések elemzése A grafikonokat nemcsak önmagukban elemzi, hanem egymással összehasonlítva is, összefüggéseket keresve a különböző tényezők között.
10. Havi bevétel- és kiadástervezés Átlépünk a havi tervezés szintjére. Az adott időszakra vonatkozó előzetes tervek készen állnak, a megvalósítás előre tervezett lépések szerint halad.
11. Tervezés több hónapra előre A havi tervezés mellett kialakításra került egy éves terv, amely havi bontásban tartalmazza a teendőket. Ennek megvalósítására hétről hétre lépések történnek.
12. Heti bevétel elosztás a költségekre A héten befolyt bevételt tudatosan osztja fel a cégvezető az egyes költségtípusokhoz kapcsolódó ú. büdzsékre, ami által elkerüli a felesleges kiadásokat, tartalékot képez és egyensúlyban tartja a likviditását.
Tapasztalataim szerint ma a magyar cégvezetők többsége a 3. szintnél nincs feljebb! Tudják, hogy a számlákat jóvá kell hagyniuk, a számláikat ki kell fizetniük, de már a behajtás tudatossága is alacsony. A magasabb szinteken csak kevesen működnek.
A megoldás
Sok cégvezető szeretne feljebb jutni ezen a skálán, de nincs hozzá sem eszköze, sem partnere. (Szakértőnk itt ad tanácsokat, hogy hogyan építsünk használható vezetői információs rendszert magunknak.) Sokat segít, ha letisztáz néhány alapvető fogalmat a könyveléssel kapcsolatban, mert ezt követően sokkal érthetőbbé válna számára ez a terület. Hogy hogyan? Lehet találni erre 1-2 napos tréninget is az interneten, higgyék el megéri, mert utána neki tudnak látni egy saját vezetői információs rendszer megépítésének akár egyedül, akár külső segítséggel. Egyetlen cégvezető sem engedheti meg magának azt luxust, hogy ne értsen egy alapszinten a számvitelhez.
Bérczes István közgazdász www.businessa1.hu