A magyar nyugdíjrendszer reformra szorul, nem csak magyar, az európai politikusok szerint is. Az Európai Bizottság legutóbb május eleji értékelésében, úgynevezett konvergenciajelentésében arra mutatott rá, hogy Magyarország nem teljesíti azokat a kritériumokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy csatlakozhasson az eurót saját pénzként alkalmazó európai uniós államok övezetéhez, s ennek egyik feltétele a nyugdíjrendszer reformjának folytatása.
A kötelező magánnyugdíjpénztár intézménye nagyban segíti a társadalombiztosítási rendszer stabilitását. A társadalombiztosító 25 százalékkal kevesebb járadékot fizet majd a nyugdíjasnak, a fennmaradó összeget pedig a kötelező magán-nyugdíjpénztári egyéni számláról pótolják. A pályakezdők kötelező pénztári taggá válása előszele lehet a stabil nyugdíjrendszernek, ám sok fiatal egyáltalán nem rendelkezik a kellő pénzügyi tudással ahhoz, hogy tudatos öngondoskodóvá váljon.
Évente 70-80 ezer diák jelentkezik különféle felsőoktatási intézményekbe. Az egyetemről kikerülők száma is hasonló, és döntő többségüknek nincs bejelentett munkaviszonya, így pályakezdőnek számítanak, tehát törvényi kötelezettségük, hogy magán-nyugdíjpénztári taggá váljanak. Ha a munkáltatójuk véletlenül "elfelejti" lejelenteni őket, akkor automatikus besorolás szerint válnak a területileg illetékes pénztár tagjává.
Hol, kötelező, hol nem
A kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság törvényi szabályozását az utóbbi évtizedben összevissza rángatták. 1997. július 15-én - a Horn-kormány idején - az országgyűlés elfogadta a nyugdíjreformról szóló törvényeket. Az új rendszerben az állampolgárok a társadalombiztosítás mellett 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztárt is választhattak. 1999. augusztus 31. és 2001. december 31. között - már az Orbán-kormány időszaka alatt - a pályakezdőknek kötelező volt magánnyugdíjpénztárt választaniuk. 2002. január 1-jétől választható lett a pályakezdők számára a magán-nyugdíjpénztári rendszer.
Eszerint a pályakezdőnek a munkába állást követő 15 napon belül kellett pénztárat választania, amennyiben ezt nem tette meg, a biztosítási jogviszony kezdetét követő év december 31-éig élhetett a pénztárválasztás jogával. A 2003. január 1-jén - a Medgyessy-kormány alatt - hatályba lépett magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény ismét kötelezővé tette a pályakezdőknek a magánnyugdíjpénztár választását.
Jelenleg a pályakezdők mellett - azaz önkéntesen - a 30 év alatti biztosítási jogviszonnyal rendelkező természetes személyek léphetnek be a magánnyugdíjpénztárba. A pályakezdők számára viszont kötelező az elhelyezkedéstől számított 15 napon belül magánnyugdíjpénztárt választani. A hatályos jogszabály pályakezdőknek nevezi mindazokat a természetes személyeket, akik a 35. életévük betöltése előtt állnak először munkába, illetve létesítnek először olyan jogviszonyt, amely tébé-járulékfizetési kötelezettséggel jár.
Abban az esetben, ha ez mégsem következne be, akkor a pályakezdő automatikusan a területileg illetékes pénztár tagjává válik, amely jelenleg az OTP magánnyugdíjpénztár. A kiválasztáskor a jogalkotó elsődleges szempontja volt az egész országot lefedő hálózat, mellyel akkor ez a pénzintézet rendelkezett. Az akkoriban született döntést azóta sem bírálták felül, így enyhén piactorzító módon az OTP évente a pályakezdő fiatalok közel 60 százalékát új, kötelező magán-nyugdíjpénztári tagként üdvözölheti.
A teljes cikk a Piac és Profit Magazin júniusi számában olvasható.
