"Miért jöjjünk Magyarországra, ha egyszer ugyanannyi pénzből a holland-német határ közelében építhetünk céget, és több haszonra tehetünk szert?" - zárta rövidre a kört a bolgár üzletember, amikor esetleges befektetési terveiről, az "útitervről" próbáltuk meg kifaggatni. Így gondolkodhatnak honfitársai is, mert a földrajzi közelség, a szinte teljesen eltűnt határ ellenére nincsenek nálunk invesztáló bolgár cégek.

Nem így a "régiek", a német, az osztrák, az amerikai, a brit, az olasz befektetőket megszokta, ismeri, s persze a "helyükön kezeli" a magyar társadalom. Az ezekből az országokból érkező nagy, később közepes és kisebb vállalkozások kicsit úgy is viselkednek, hogy más államok cégeinek már nem is igazán engednek teret. Azt pedig megtanulta a hazai üzleti környezet is, hogyan vezetnek vállalatot, milyen stílusban vesznek részt a helyi piaci szereplőkkel való üzleti kapcsolatok építésében a német, brit, amerikai, olasz cégek, s tudható, hogy a rájuk jellemző munkakultúra mennyire fertőzi meg a megvett, működtetett vagy éppen a semmiből felépített magyar vállalat munkatársait.

Nekünk fel sem tűnt?

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, valamivel később az integráció bővülése fontos, de talán nem elégséges feltétel ahhoz, hogy a világ távolabbi pontjairól új befektetők érkezzenek. Talán ezért sem kaptunk, kaphattunk adatokat az ilyetén bővülésről a kormányzat befektetéseket támogató intézményétől. Azt azonban a "magunk erejéből" is megtudhattuk, hogy időről időre érkeznek újabb és újabb "első fecskék": üzleti vállalkozások, amelyek a számukra nagy ismeretlenben, nálunk akarják megtalálni számításaikat.

Vajon milyennek látják azt az üzleti miliőt, amelyikkel egyelőre még csak ismerkednek? A legújabb befektetők egyikének számít az Infopress Group nevű, izlandi tulajdonú cég, amely üzemet létesít Vácott. Olyat, amilyet nemrégiben a szomszédos Romániában is tető alá hozott.

- A magyar nyomdaipar, jelentős hagyományai ellenére, már hosszabb ideje régi eszközökkel, középszerű minőséget állít elő - szögezte le Birgir Jonsson, az Infopress Group elnöke a nekünk fel sem tűnő állapot jellemzőit, amelyet cége számára mint előnyös piacot fedezett fel. - Jó ideje nem fektettek be Magyarországon ebbe a szektorba, itt az ideje, hogy versenyképesebbé tegyük.

Izlandról felfedezni azt, hogy Budapest számos patinás nyomdáját lebontották, s a kapacitásokat csak módjával pótolták, figyelmet érdemlő dolog. De az izlandi társaság mégsem a távoli szigetről vette észre, hogy van mit keresnie ezen a piacon. Romániát találták meg előttünk, két évvel ezelőtt ott vettek meg egy nyomdát. Ott fejlesztenek tovább, de látták, hogy Magyarországon is hasonlóan nagy technológiai lemaradás a jellemző. A Vácott is megtelepülő vállalat abban lát komoly piaci lehetőséget, hogy a Duna menti városból Szlovákiába, Lengyelországba szállít majd termékeket, ezeket az országokat is színvonalasan ki lehet szolgálni a logisztikai szempontból jól megválasztott városból.

A Magyarországon még teljesen új cégalapító Európában azonban már tapasztalt befektető, ezért különösebb kockázatot nem jelent neki az "ismeretlen" helyen való befektetés. A társaság elnöke szerint a jogbiztonság megfelelő, amolyan európai. Ezért nem is tartották fontosnak, hogy megvárják az első izlandi cég magyarországi tapasztalatait, tekintettel a kínálkozó lehetőségre, ők vállalták az első fecske szerepét.

- Izlandi termelő vállalatról nem tudok, vélhetően mi vagyunk az elsők, ugyanakkor ingatlanbefektetők már egy ideje számba veszik Európának ezt a térségét is - határozza meg cége pozícióját a magyar piacon Birgir Jonsson. - Attól pedig nem tartok, hogy a környezet azért lenne egzotikus a szemünkben, mert nem találnánk beszállítókat, hiszen mind a helyben lévő vállalatok, mind a nemzetközileg ismert papír- és festékgyártók készek a korrekt együttműködésre, piacot jelentünk számukra.

Az izlandi cégnek viszont az jelenti majd a magyarországi piacot, hogy a térségben keresnek megrendelőket a náluk készíthető nyomdai termékekre. Kiadókat, újságokat és olvasókat jelent nekik az üzleti lehetőség, s Birgir Jonsson cégének nem jut eszébe félni attól, hogy az informatika okafogyottá teszi a hagyományos nyomdai lapkészítést. Ezért aztán abban is gondolkodnak, hogy azokat a magazinokat, amelyek a magyar piacra készülnek, de más országokban nyomtatják, "hazacsábíthatják", a lehető legkézenfekvőbb két eszközzel, a jó minőséggel és a reális árral.

Az izlandi befektető a Piac és Profitnak "bevallotta", nem rendelkezik elégséges "hazai" információval arról, hogy mennyire tud az ő vállalata példaértékű lenni a többi izlandi cég számára, s lesz-e belőlük magyarországi letelepedést inspiráló esettanulmány. Birgir Jonsson inkább csak a sejtéseit osztotta meg velünk, miszerint olyan vállalkozások, amilyenek a talajban lévő meleg víz hasznosításának technológiáit alkalmazzák odahaza, kaphatnak újabb biztatást ahhoz, hogy az övékéhez hasonló természeti kincsek kiaknázására magyar partnerekkel vállalkozzanak.

A teljes cikket a Piac és Profit márciusi számában olvashatják.