Míg egy évtizeddel ezelőtt nem volt olyan bank, ahol a személyi hitelek összegének felső korlátja meghaladta volna a 10 millió forintot, mostanra több banknál akár 15 millió forintot is felvehetünk. Legutóbb a K&H Bank jelentette be, hogy az eddigi 10 millió forint helyett akár 15 millió forintos személyi hitel is elérhetővé vált náluk, de ugyancsak 15 millió forint a felső határ az Erste Banknál, a CIB Banknál és az OTP Banknál is.

A 15 millió forintos felső határ tehát ma már nem szokatlan, jóllehet több olyan bank is van, amelynél kisebb a személyi kölcsönök maximálisan igényelhető hitelösszege – a Raiffeisen Banknál és az UniCredit Banknál például csak 12 millió forint, míg az MBH Banknál és a MagNet Banknál 10 millió forint a felső korlát.

Eközben az újonnan felvett személyi hitelek átlagösszege is sokat emelkedett – a jegybanki adatok szerint 2017-ben 1,2 millió, 2019-2020-ban 1,8 millió forint körül alakult az átlagos hitelösszeg, ami a következő, válságokkal terhelt 2021-2023-as években elérte a 2,1–2,2 millió forint körüli összeget. A kamatkörnyezet csökkenésével pedig újra erőteljes növekedésnek indult az átlagos hitelösszeg, amely 2024-ben már 2,7 millió, az idei év eddig eltelt részében pedig 3,1 millió forint volt. Mindez azt jelenti, hogy 2017-hez képest 153,8 százalékkal emelkedett a személyi hitelek átlagos összege.

Ugyanakkor ez a növekedés kevésbé tűnik jelentősnek, amennyiben az átlagos hitelösszeget a nettó átlagkeresethez mérjük. 2017-es évben például 6,2 havi átlagkeresetnek felelt meg a személyi hitelek akkori átlagos hitelösszege, míg 2025-ben 6,5 havinak. Az átlagjövedelemhez képest tehát némileg emelkedett az átlagos hitelösszeg, ám ez az emelkedés nem különösebben jelentős (+4,8 százalék).