A Japánban történt természeti katasztrófa egyben emberi tragédia is, ami egyértelműen nagy terhet jelent rövid távon
Habár a japán gazdaságot ért pénzbeli károk még csak meg sem becsülhetők jelen pillanatban, a világgazdaságra és a pénzpiacokra kifejtett potenciális hatást is számba kell venni, és a befektetők számára szükséges az iránymutatás. Azonban ezt most rendkívül bizonytalan és (leginkább a nukleáris veszély miatt) nehezen megjósolható környezetben kell megtenni.
A korábban sarkalatos kérdések háttérbe szorultak
A Japánban zajló drámai események tükrében a pénzpiacok korábbi fő kérdései, például a nagy államadósság és az arab forradalmak most a háttérbe szorultak. Azonban ez a két kérdés szorosan kapcsolódik a jelenlegi japán válsághelyzethez.
- Államadósságát tekintve Japán már nincs kényelmes helyzetben, valamint
- a földrengés, valamint az ezt követően az áramellátásban és a termelésben fellépő üzemzavarok további általános bizonytalanságot okoznak a pénzpiacokon.
Az elmúlt hónapok során fokozatosan javuló gazdasági hangulat minden bizonnyal megsínyli majd a kialakult helyzetet. Az ilyen különleges helyzetekben mindenképpen szelektív megközelítést javaslunk, viszont az eszközallokációs javaslatunk 2011 első negyedévére vonatkozóan további értesítésig változatlan marad. Az egyetlen változás a japán részvényeket érinti (amelyek eddig semleges súlyozáson szerepeltek, most azonban átkerültek az alulsúlyozás kategóriába).
A japán államadóssággal kapcsolatos helyzet is feszült
Az arányaiban legnagyobb államadósságot görgető Japán hagyományosan meglehetősen jól kezelte ezt a kérdést (lásd a bruttó államadóssági adatokat összehasonlító alábbi ábrát). Belföldi kibocsátók (bankok, nyugdíjalapok, ingatlanberuházók) adják a kötvényekben megtestesülő hitelek jó részét. Ezen túlmenően Japán szerteágazó nemzetközi kötvényportfólióval is rendelkezik (egyesült államokbeli állampapírok, stb.). ennek megfelelően az infrastruktúra újjáépítése átcsoportosítással is fedezhető. De persze a jelenlegi helyzet növelni fogja Japán államadósságát.
Gazdaság, kamatok, kötvények, devizák
Az eltelt idő rövidsége miatt szinte lehetetlen megbecsülni, hogy a földrengés milyen hatásokkal jár Japán gazdaságára nézve. A hírek ellentmondásosak, és pontosan nem ismert, hogy az ország infrastruktúrája milyen károkat szenvedett el. Mindenesetre bizonyos szempontok alapján kísérletet teszünk annak felmérésére, hogy a katasztrófa milyen hatásokkal járhat az ország gazdaságára, kamatszintjére és devizájára.
A földrengés és a cunami által leginkább sújtott régió adja a japán gazdaság GDP-jének mintegy 7 százalékát
Hogy a gazdaság milyen gyorsan tud talpra állni, az attól is függ, hogy az áramellátást milyen gyorsan sikerül helyreállítani. Jelenleg lehetetlenség megbecsülni az atomerőművekben esett károk mértékét. A Japánban működő 55 reaktor az ország energiaszükségletének mintegy 30 százalékát fedezi. A fukusimai 1-es erőműben fennáll annak a veszélye, hogy hat reaktort kell leállítani. Ugyanakkor a helyreállítási munkák középtávon megdobják a japán GDP-t.
A várakozások szerint a katasztrófa Japánon kívül csak korlátozott hatásokkal jár
Japán külkereskedelmi többlettel rendelkezik, vagyis más országok nem függnek annyira a japán gazdaságtól. A japán exportot mindenképpen negatívan érinti a katasztrófa, és egy ideig a kivitel visszaesésére kell számítani. A kieső termelőkapacitást legalábbis részben ellensúlyozni tudják a japán vállalatok nagyszámú külföldi gyáregységei. Ezen túlmenően egyéb gyártók is betömködhetik a termelésben potenciálisan jelentkező lyukakat. Ezért hát korlátozott mértékű világgazdasági hatásokkal számolunk, amelynek nyomán egyetlen jegybank sem kényszerül kamatmódosításra. Japánban az irányadó kamat már amúgy is nulla százalék közeli értéken áll.
A károk helyreállítása kétségkívül tovább növeli a japán államadósságot
Azonban Japán jelentős tőkeforrásokkal rendelkezik, évtizedek óta tőkeexportőr. Ennek következtében Japán 1300 milliárd dollár értékű külföldi értékpapírban megtestesülő nettó eszközállományt halmozott fel, ez pedig az ország GDP-jének 24 százalékát teszi ki. Vagyis belföldi forrásokból is fedezhetők az újjáépítés finanszírozási igényei, ehhez viszont ki kellene vonni külföldről a japán tőkét. A japán eszközök között csak az Egyesült Államok kincstára által kibocsátott értékpapírok 900 milliárd euróra rúgnak. Ez legalábbis átmeneti felfelé ható nyomást fejthet ki a jenre, hasonlóan az 1995-ös kobei földrengés után kialakult helyzethez. Azonban a japán jegybank vélhetően közbeavatkozna a nemzetközi devizapiacokon, hogy tompítsa a helyzetet, hiszen az erősebb jen további terhet róna Japánra. Az értékpapírok és az amerikai kincstárjegyek szenvedhetik meg leginkább a feltételezett vagy tényleges japán tőkekivonást. Azonban nem számítunk jelentős áresésre. Az amerikai deviza leginkább a japán befektetők dolláreladásai következtében gyengülhet.
A japán tőkepiac
Azzal számolunk, hogy a japán tőkepiac továbbra is gyengélkedős marad. - Még ha a visszaesés üteme csökken is, mindenképpen azt javasoljuk a befektetőknek, hogy tartsák távol pénzüket a lefelé tartó piacoktól. Azonban a japán tőkepiac vonzónak tűnik, hiszen már elérte a mélypontot. A nemzetközi blue chipek - mint például a Sony, a Toyota, és a Nissan (amelyek ma 8-20 százalékos zuhanást szenvedtek el) - hosszú távú potenciált kínálnak.
Az 1995-ös kobei földrengést követő hat hónapon át a szállítási, a biztosítási és kiskereskedelmi szektor határozottan alulteljesítő volt. A jelenlegi katasztrófával kapcsolatban arra számítunk, hogy leginkább a közművállalatok iratkoznak fel az alulteljesítő részvények listájára. Az építőipar viszont a nyertesek között találhatja magát. A Daiwa House, a Sekisui és a Sumotoma Osaka Cement részvényei nyereséget realizáltak ma, és a felülteljesítő papírok közé várjuk őket.
Technikai szempontból a piac 9620 ponton stabilizálódott (a Fibonacci-visszatérés 23,5 százalékán). A Nikkei Index következő támaszszintjei 9150 és 8820 pontnál húzódnak. A többi ázsiai piacon nem számítunk jelentős hatásokra.
Európai és amerikai tőkepiacok
A Japánban történt természeti katasztrófa hatása egyelőre nem lesz jelentős a vezető indexekre nézve. A várakozások szerint csak meghatározott szektorok maradnak továbbra is viszonylag gyengék.
A közművállalatok köre lesz az egyik érintett szektor, főleg azokban az országokban, ahol az atomenergia jelentős szerepet játszik (például Franciaországban, Németországban, és Svédországban). Az RWE és az EON német közműcégek, valamint a francia Areva és az EDF (Electricite de France) továbbra is nyomás alatt marad, a részvényeik a szektortársakkal összevetésben gyengék maradnak az előttünk álló negyedévek során. Másrészt viszont más közművek, például az osztrák Verbund egyértelműen tőkét kovácsolhat a jelenlegi helyzetből. A Verbund ugyanis villamosenergia-termelésének jó részét vízerőművekből nyeri, atomerőművet egyáltalán nem üzemeltet.
Az Egyesült Államokban leginkább a General Electric, valamint bizonyos mértékig az Exelon, a legnagyobb amerikai atomenergia-termelő vállalat nézhet szembe a negatív hatásokkal. Természetesen a károk elképesztő mértékű mivolta miatt a nemzetközi biztosítási szektor - elsősorban is a viszontbiztosítók - kapják a keserű pirulát. A károk mértéke valószínűleg 10 és 100 milliárd dollár között lesz, amely számos biztosító között oszlik meg. Jelen pillanatban nem ismert, hogy mely nemzetközi biztosítótársaságok a leginkább érintettek, ezért azzal számolunk, hogy a befektetők folyamatosan csökkentik a szektor súlyozását az elkövetkezendő hetekben.
A nyersanyagok a várakozások szerint kevéssé érintettek.
Az olajszektor enyhén még profitál is a helyzetben, csakúgy, mint az arany, a biztonsági befektetések jolly jokere. Jelenleg négy olajfinomító zárt be Japánban, a többségük hosszabb távon sem fog üzemelni, tehát a feldolgozott olaj behozatala jelentősen növekedni fog. A szénbányászati részvények szintén előnyükre változnak, viszont az uránszektor részvényei inkább kerülendők. Ausztráliában az uránrészvények piacán máris széleskörű eladási hullám tapasztalható. Hasonló helyzetre számítunk a jelentős kanadai és egyesült államokbeli uránbányászati vállalatok részvényeivel kapcsolatban is.
