A biztosítások szabályai teljesen újak, lesznek nagy vesztesek. Az adomány sem úszta meg módosítás nélkül. Pénteken nyújtották be a legfontosabb cafeteriát érintő változásokat is tartalmazó adótörvény-módosító tervezetet a parlamentben.
A 2013. évi adótörvények módosításáról szóló javaslat a Cafeteriában leggyakrabban alkalmazott juttatások szabályait alapvetően nem változtatja meg, de… P. Király Ágnes okleveles adószakértő összegyűjtötte a legfontosabb újdonságokat, amelyekre jövőre oda kell figyelni.
A tervezet szerint megszűnik a munkahelyi étkezés korlátját jelentő „külsős” étkeztetését tiltó szabály, bekerült az egyes meghatározott juttatások közé az adóköteles biztosítási díj. A biztosítások teljes szabályozását azonban átalakították, várhatóan lesznek nyertesek és nagy vesztesek.
Változik a szabályozás a munkahelyi étkeztetés terén is
Az önkéntes pénztárak élete is újra felbolydulhat, lesújt az Eho az adományra is, és a nyugdíjszolgáltatás adómentességének is szigorodik a feltétele.
Munkahelyi étkeztetés:
Top 5 cafeteria hiba
Közeleg az év vége, amikor a cégvezető és a HR-es munkatárs elkezdik előkészíteni a vállalat jövő évi cafeteria rendszerét. A cafeteriában, nincs két egyforma szisztéma, ahány cég, ahány HR-es, annyi modellt, adminisztrációt alkalmaz. Ebből viszont számos téves gyakorlat, hiányosság ered. Szakértőnk segítségével összegyűjtöttük azokat a gyakran előforduló cafeteria hibákat, amelyekből előbb-utóbb problémák adódhatnak egy NAV ellenőrzés alkalmával. Ezeket mindenképpen érdemes elkerülni legalább jövőre.
A módosító javaslat indoklása is megfogalmazza a szabályozás változásának lényegét:
„amennyiben a munkahelyi étkeztetést a munkáltató utalvány közbeiktatásával biztosítja a telephelyén működő étkezőhelyen, nem lesz kizáró körülmény, ha az étkezőhely „külső” személyeket is kiszolgál”.
Önkéntes pénztárak:
Negatív változás azonban, hogy az önkéntes pénztárakba utalt munkáltatói adomány – ami továbbra sem adómentes, de az adó továbbra is a pénztári számlára visszakérhető – Eho köteles 27 százalékkal.
A nyugdíjszolgáltatás csak 10 éves tagság után lesz adómentes, szemben a jelenlegi 3 éves szabállyal.
500 ezres korlát:
A szabály marad az eddigiek szerint, csak a munkavállaló halála esetén mentesíti a munkáltatót az arányosítás alól.
Biztosítások:
Már 22 ezer helyen lehet fizetni Erzsébet-utalvánnyal
Béren kívüli juttatásként az Erzsébet-utalványt eddig több mint 1,8 millió munkavállaló választotta, az étkezési jegyeket az országban több mint 22 ezer helyen fogadják el. Az élelmiszer áruházláncok - CBA, Coop, Reál, Arzenál, Tesco, SPAR - és a Mol-benzinkutak mellett több ezer kis boltban és vendéglátóhelyen lehet fizetni az utalvánnyal. Augusztus 1-jétől a települési önkormányzatok rendeletben írhatják elő, hogy a tízezer forintot elérő rendszeres szociális segély esetében az ellátás összegéből ötezer forintot természetben, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában fizetnek ki. Emellett a települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, 5800 forint értékben természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. Így az Erzsébet-utalvány már nemcsak béren kívüli, hanem szociális juttatásként is adható.
Az üzleti biztosítások szabályait teljesen újraírták. Definiálásra kerültek az élet- és egészségbiztosítással kapcsolatos fogalmak. Megszűnik a unit-linked biztosításokkal kapcsolatos manőverezési lehetőség, de sajnos a hagyományos élethosszig tartó, visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítások adómentessége is megszűnik.
Az adóköteles biztosításokat – most már ideértve az előbbieket is – egységesen az „51,17-es” kategóriába sorolták.
Az egészségbiztosítást már nevén nevezték, de az egészségügyi szolgáltatás csak egészségkárosodáshoz köthetően számolható el. Vélhetően a kockázatfelmérést szolgáló szűrővizsgálat továbbra is belefér.
A kockázati biztosítások – már, ami maradt – díjának adómentes mértéke maximálva lesz havonta a minimálbér 30 százalékára.
Az átmeneti szabály 3 éves kifutási időt ad a jelenlegi szabályok alkalmazásával.
A 2015-ös milánói világkiállításra készült Sámándob-pavilon építésére a kormány 2,3 milliárd forintot adott, majd közel 2 milliárd forintot szavazott meg programokra, hogy mindez kiegészüljön egy további 900 milliós pótköltségvetéssel. Most újabb 4 milliárd forintnál tartunk.
Érdekes az állami kommunikáció. Miközben folyamatosan az infláció elleni harc hőseként mutatja magát be a kormány az élelmiszer áremelkedés felét a kabinet generálta.
Igazságtalan, hogy külügyminiszterünk nem kapott lehetőséget a legújabb, nézőszámot döntögető reality showban. Pont ugyanúgy él és gondolkodik, mint az ott szereplők.
A nyilvánosság előtt nagy hangsúlyt kapott, hogy az Európai Unió kizárta a hallgatóknak szóló Erasmus programból a modellváltó magyar egyetemeket. Kevesebben tudják, hogy a kutatók is bajba kerültek.
