A jogszabály szerint a forintosításra az augusztus 19-én érvényes piaci árfolyamon kerül sor. A hitelösszegeket a svájci franknál 287,20 forintos, az eurónál pedig 309,20 forintos árfolyamon rögzítik a bankok a 2015. december 1-jei fordulónappal. A jelzáloghiteleknél novemberben alkalmazott és a mai árfolyam közötti különbség okozta terhet fele-fele arányban a bankok és az állam átvállalja az ügyfelektől. Augusztus 19-én a kormány megállapodott a Magyar Bankszövetséggel ezen devizahitelek forintosításáról. A kabinet vállalta, hogy törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.
Svájci frank alapú hitel esetén ez közel 31 forint tartozáskönnyebbséget jelent frankonként az adósoknak. A forintosítás után az ügyfeleknek nyújtott jóváírás – a jelzáloghiteleknél alkalmazott árfolyam és az augusztus 19-i árfolyam különbsége – összességében 31 milliárd forintot tesz ki. A kedvezmény 50 százalékát a pénzügyi intézmények levonhatják az általuk fizetett társasági adóból, különadóból, illetve pénzügyi tranzakciós illetékből. december 15-ig a pénzügyi intézmények számára kötelező a forintosítási ajánlat elkészítése és ezt az ajánlatot postázzák minden ügyfelüknek.
Amennyiben 30 napon belül az ügyfél nem jelzi a hitelnyújtónak, hogy nem kíván élni a forintosítással, akkor életbe lép a szerződésmódosítás. A kiszámíthatóvá váló törlesztés és az árfolyamkedvezmény miatt a kormány arra számít, hogy gyakorlatilag minden érintett devizahiteles élni fog a lehetősséggel.
Az elfogadott törvény hatálya kiterjed minden olyan fogyasztói devizahitelre (köztük a pénzügyi lízingre), amelyet nem érintett a deviza jelzáloghitelek forintosítása. Vonatkozik továbbá a már nem élő követelésekre is.
